LESZ, LESZ, LESZ

Nacsa Lőrinc: a külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől 2025. nov. 10.

A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.

Nacsa

Lőrinc kiemelte, hogy a külhoni magyarság megtartásának egyik feltétele

az erős magyar intézményrendszer, ezért az elmúlt 15 évben több mint

6500 a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar szervezet és

intézmény működéséhez járultak hozzá.

Az identitás megőrzése, a szülőföldön való boldogulás legfontosabb eszköze a minőségi magyar nyelvű oktatás, a magyar kultúra és a magyar egyházak megőrzése, valamint a gazdasági beruházások 

– jelentette ki az államtitkár.

A támogatások között említette a Szülőföldön magyarul programot, amelyben idén több kérelmet kaptak, mint tavaly, ez pedig azt jelenti, hogy nőtt a külhoni magyar nyelvű intézménybe járók száma, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek köszönhetően 

az elmúlt időszakban 158 új óvoda, illetve bölcsőde jött létre, valamint megvalósult 727 intézmény felújítása.

A nemzeti összetartozás akkor tud igazi valósággá válni, ha ez a mindennapok szintjén is megvalósul – fogalmazott Nacsa Lőrinc a Határtalanul programról szólva, amelynek köszönhetően az elmúlt években majdnem 600 ezer anyaországi diák juthatott el valamelyik külhoni régióba a kormány támogatásával, idén pedig várhatóan további 50 ezer résztvevője lehet a programnak.

Az államtitkár beszámolt az idén indult Jövő nemzedéke programról, amelyben külhoni fiatalok közösségeit támogatják: első körben 500 millió forintból 712 pályázatot finanszíroznak, valamint a Kárpátalján meghirdetett új nyelvtanulási programról, amelyben ruszin és ukrán anyanyelvűeket hívnak magyarul tanulni, és amelynek köszönhetően akár 3-6 ezer ember tehet majd magyar nyelvvizsgát.

Sikeres a testvértelepülési program, amelyben 15 év alatt 1100 kapcsolat létrejöttéhez vagy megerősítéséhez járult hozzá, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közös diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramban pedig 

30 országból újabb 164 hallgatónak ítélték meg támogatást az idei tanévben

– tette hozzá Nacsa Lőrinc.

Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott, hogy békében is nehéz olyan nemzetpolitikát vinni, mint amit a kormány képvisel, a válságok korában pedig ez még nehezebb, de mégis elmondható, hogy 

a magyar nemzetpolitika egy sikertörténet, a nemzetegyesítés pedig egy létező valóság.

Pánczél Károly arról is érdeklődött, hogy milyen tervek vannak a jövőre nézve, különös tekintettel a kárpátaljai közösségek újjáépítésével kapcsolatban.

Herczeg Tamás (Fidesz) alelnök rámutatott, ugyan jó, hogy van egy a nemzetpolitika céljait segítő jogszabályi környezet, intézményrendszer és költségvetés, de mit sem ér mindez, ha nem olyan kormány van, amely a mindennapi gondolkodásában és cselekvésében képviseli a nemzetpolitika prioritását.

Szászfalvi László, a bizottság KDNP-s tagja azt hangoztatta, hogy a külhoni magyarságot érintő sokrétű, folyamatosan és koherensen működő programok mostanra szinte teljesen természetessé kezdenek válni, de fontos rámutatni, hogy ezeknek a békeidőben felépített programoknak a megvédése és fenntartása a jelenlegi körülmények között igenis nagy teljesítmény.

Nacsa Lőrinc válaszában a kárpátaljai magyarság kérdésével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a háború végén segíteni kell majd a Kárpátaljáról Magyarországra érkezett, de oda visszatérni szándékozókat a visszaköltözésben, továbbá a nemzetközi fórumokon is ki kell állni a kárpátaljai magyarság mellett.

Azt is megjegyezte, hogy újra vannak a magyar parlamentben, akik „uszítanak” a határon túli magyarok ellen, és 

ha tavasszal nem nyer a Fidesz, akkor újra visszatérne a magyart-magyart ellen fordító, a határon túli magyarok jogait pedig kétségbe vonó politika.

Fontosnak nevezte továbbá a szomszédos országokkal a jó gazdasági viszonyt és a közös infrastruktúra-fejlesztéseket is.

MTI