SZOBORPARK

Napi humor: az MSZP közölte, készen áll a választásra 2026. jan. 13.

Az Magyar Szocialista Párt (MSZP) kedden bejelentette: készen áll a 2026-os országgyűlési választásra. Ez önmagában is hírértékű, tekintve, hogy a közvélemény-kutatások szerint a párt jelenleg leginkább csak önmaga számára látható. A szocialisták mégis magabiztosak: azért indulnak, hogy „legyen valódi baloldali hang a parlamentben”.

A mondat szép, kerek, ismerős, nagyjából 2006 óta. Azóta viszont eltelt néhány választás, még több pártszakadás, teljes generációváltás, és maga a baloldali választói bázis is jobbára elpártolt. Ami maradt, az egy logó, egy sajtóközlemény és a remény, hogy a „valódi baloldali hang” talán még egyszer visszhangzik a parlamenti folyosókon.

Az MSZP közleményében hangsúlyozza: a béke pártján áll, elutasítja a háborús logikát, és kiszámíthatóságot, biztonságot ígér az országnak. Ezek azok a panelek, amelyeket ma már minden párt elmond, azzal a különbséggel, hogy a legtöbbjük mögött mérhető társadalmi támogatottság is áll.

A szocialisták esetében ez jelenleg hiányzik. A párt a legtöbb felmérésben nem éri el a statisztikai hibahatárt sem, de ez láthatóan nem akadályozza meg abban, hogy országos ambíciókról beszéljen. A régi dicsőség – amikor az MSZP még választásokat nyert, kormányzott, és nem magyarázkodott – mára inkább történelmi tananyag, mint politikai realitás.

„Legyen valódi baloldali hang a parlamentben, amely a megélhetésről, a biztonságról és a társadalmi igazságosságról beszél” 

– írja az MSZP.

A mondat kulcsszava talán a megélhetés. Csakhogy ebben az esetben nehéz nem arra gondolni: leginkább a sajátjukról van szó. Az a maroknyi MSZP-s politikus, aki 2022-ben a közös ellenzéki lista (nem is annyira) hátsó sorain, a farvízen besurrant az Országgyűlésbe, valóban biztos megélhetéshez jutott négy évre. Parlament, fizetés, apparátus – minden, ami egy önállóan már nem életképes párt túléléséhez szükséges.

A probléma csak az, hogy ez a konstrukció 2026-ban aligha ismételhető meg. A közös lista megszűnt, az ellenzéket leuralta a Tisza, az óellenzék széttöredezett, és egyre kevesebb szereplő érdekelt abban, hogy az MSZP-t politikai mentőcsónakként magával vigye.

A címlapkép sem véletlen: Kunhalmi Ágnes 2018-as MTVA-s akciója, amikor az MSZP vezető politikusaként betört a közmédia épületébe, mára tökéletes szimbóluma lett annak, hogyan próbál a párt látványos gesztusokkal politikai súlyt szimulálni. Akkor sem lett belőle áttörés (kéztörés majdnem), ahogy azóta sem.

A mostani „készen állunk” bejelentés sokakban inkább ezt az emléket idézi fel: nagy szavak, üres frázisok, majd egy újabb választási pofára esés.

A közlemény szerint „baloldalra szükség van a parlamentben”. Ez vitathatatlan állítás. Az viszont már erősen kérdéses, hogy ez a baloldal az MSZP lesz-e. A párt jelenlegi állapotában inkább múlt idejű politikai tényezőnek tűnik, mint jövőbelinek.

Az MSZP tehát készen áll. A választók pedig – ha hihetünk a számoknak – leginkább arra, hogy ezt tudomásul se vegyék.