CINK

Négy évtized telt el a csernobili atomkatasztrófa óta 2026. ápr. 26.

Sokan ismerik a csernobili katasztrófa drámai történetét, de vajon tudta-e, hogy a reaktort ma már egy 100 évre tervezett acélkolosszus védi? Vagy hogy mi történt azokkal a hősökkel, akik a sugárzás legnehezebb óráiban is a frontvonalon harcoltak? Nézzünk 12 érdekességet a történelem legsúlyosabb nukleáris balesetéről.

1. A baleset előtt az erőmű hivatalos neve V. I. Lenin Atomerőmű volt. A robbanás után a szovjet vezetés tudatosan törölte ezt a dokumentumokból, hogy a katasztrófát ne hozzák összefüggésbe Lenin nevével.

2. A katasztrófát követően 30 kilométeres körzetben lezárták a területet, amely az emberi jelenlét hiánya miatt mára a vadon élő állatok, így a farkasok és a betelepített vadlovak szinte háborítatlan paradicsomává vált. Bár a természet látszólag virágzik, a még mindig jelenlévő sugárzás továbbra is okozhat genetikai mutációkat az ott élő állatok körében.

3.A legsúlyosabb sugárzást kapott likvidátorokat ólomkoporsókba temették, mert holttestük is radioaktív volt.

4.A katasztrófa nyomán keletkezett nukleáris csapadékból még Írországba is jutott.

5.A legközelebbi város, Pripjaty lakosságát csak két nap elteltével evakuálták. Addigra már sokan súlyos sugárdózist szenvedtek el.

6.A tiltott zóna, különösen Pripjaty városa mára népszerű, de veszélyes turisztikai célponttá vált.

7.A robbanás után az erőmű melletti fenyőerdő a sugárzástól vörösre színeződött és elpusztult. Ma az egyik legradioaktívabb terület a világon.

8.Az eredeti szarkofágot már 2016-ban egy modern, hatalmas acélburkolat alá helyezték, amely azóta teljesen körülzárja a baleset helyszínét. Ez az új védőszerkezet a tervek szerint 100 évig garantálja a sugárzásbiztonságot, lehetőséget adva a későbbi szétszerelési munkálatokra.

9.A sugárzás olyan pusztító erejű volt, hogy a beszámolók szerint Vlagyimir Pravik tűzoltó szeme barnából kékre váltott. A mindössze 23 éves fiatalember két héttel a csernobili katasztrófa után hunyt el a radioaktivitás okozta végzetes sérülései következtében.

10.Svédország volt az első ország, amely hírt adott a világnak a katasztrófáról (két nappal a robbanás után).

11. A katasztrófa áldozatainak pontos számáról a mai napig heves tudományos és politikai vita folyik. Míg egyes környezetvédelmi szervezetek (például a Greenpeace) kutatásai 93 ezerre teszik az áldozatok számát, a hivatalos nemzetközi szervezetek ennél jóval alacsonyabb számokat becsülnek, mivel rendkívül nehéz elkülöníteni a sugárzás okozta megbetegedéseket az egyéb egészségügyi tényezőktől.

12. 2019-ben az HBO Csernobil címmel forgatott nagy sikerű minisorozatot, amely világszerte újra a figyelem középpontjába helyezte a tragédiát. A sorozat bemutatása után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a zóna iránt, világszerte új lendületet adva a „katasztrófaturizmusnak”.