CINK

Néha egy mínuszos hír szállítja a legteljesebb rálátást a korra, amelyben élünk 2026. aug. 1.

„Mert viccnek durva lenne.

Néha egy mínuszos hír, az internet félreeső szegleteiben felbukkanó furcsa történet szállítja a legteljesebb rálátást a korra, amelyben élünk. A kultúrát és a technológiát átjáró civilizációs feszültségre, amely meghatározza a 2020-as éveket—s talán az egész 21. századot.

A Futurism tényfeltáró újságírókra és bírósági dokumentumokra hivatkozva arról ír, hogy a világ vezető mesterségesintelligencia-fejlesztő cégei (köztük az OpenAI, a Meta és az Anthropic) különleges, antikvár könyvek millióit vásárolják fel—majd egyszerűen széttépik az értékes köteteket.

2026 tavaszán világszerte számos kisebb antikvárium arra lett figyelmes, hogy az online értékesített könyveik száma heti néhányról több százra ugrott. Kiderült, hogy a látszólag véletlenszerű, tömeges felvásárlások mögött (persze nem közvetlenül, hanem a feladatra szerződtetett fedőcégeken keresztül) a világ legértékesebb techcégei állnak. Az AI-óriások ugyanis rájöttek, hogy—saját áldásos tevékenységük eredményeként—az internet megtelt a mesterséges intelligencia által generált képi és szöveges szeméttel, azaz nem maradt több minőségi adat, amiből az újabb modelljeiket "tanítani" lehetne.

Az AI-vállalatok ekkor a korábban még nem digitalizált, antikvár könyvek felé fordultak. Persze ezt sokkal korábban is megtehették volna, hogy a Homo sapiens évezredek során összegyűjtött tudásai kellő súllyal szerepeljenek a ChatGPT és társai adatbankjában—akkor kevesebb felszínes félinformációval és nettó ostobasággal tömnék a felhasználóik fejét. Most sem ez a szempont vezette őket: sokkal inkább, hogy a százesztendős vagy még régebbi szövegeket már nem védik a szerzői jogok. A dúsgazdag vállalatok így—az antikváriumok által elkért, jelképes összegektől eltekintve—ingyen jutnak új információs fejőstehénhez.

A történet eddig inkább csak ironikus. A dráma most következik: kiderült ugyanis, hogy a techcégek sajnálják az időt a kötetek gondos, szabadkézi szkennelésére, ezért ipari darabolót, papírvágó guillotine-t használnak a feldolgozásukhoz. Így a könyvek (köztük kifejezetten kis példányszámú művek, első kiadások, igazi kuriózumok) gerince és szerkezete teljesen megsemmisül. Bírósági papír van róla, hogy csak a Claude nevű, népszerű AI-t fejlesztő Anthropic több millió könyv közelmúltbeli megsemmisítéséért felel.

Miről mesél mindez? Miközben a vezető AI-fejlesztők arról beszélnek, hogy a mesterséges intelligencia az emberi kultúra csúcsteljesítménye lesz, ugyanezek a cégek a szó legszorosabb értelmében megsemmisítik a Gutenberg-galaxist, az egyetemes tudás fizikai hordozóeszközeit.

Talán jobb, hogy a hír igaz—viccnek durva lenne.”