ITT A PIROS, HOL A PIROS

Nem egy, hanem 90 parlamenti képviselő kapja idén Az év homofóbja anti-díjat 2026. júl. 9.

Idén rendhagyó módon nem egyetlen politikus vagy közszereplő, hanem a szlovák parlament 90 képviselője kapta Az év homofóbja 2026 anti-díjat. Az Emberi Jogi Intézet és a Dúhové Slovensko által szervezett ankéton azok a képviselők végeztek az első helyen, akik megszavazták az alkotmány módosítását.

A szervezők szerint a díjjal azokra a politikusokra kívánták felhívni a figyelmet, akik támogatták azt az alkotmánymódosítást, amely többek között szűkítette az örökbefogadás lehetőségeit. A módosítás alapján kiskorú gyermeket elsősorban házastársak fogadhatnak örökbe, illetve meghatározott esetekben az egyik házastárs vagy az elhunyt szülő, illetve örökbefogadó házastársa.

A szervezők úgy értékelik, hogy ez a szabályozás több ezer család előtt zárhatja be az ajtót, és hátrányosan érintheti azokat a gyermekeket is, akik családi környezetben nevelkedhetnének. Zuzana Slamená, a Dúhové Slovensko koordinátora szerint 

az alkotmánymódosítás nemcsak az LMBTI+ embereket érinti, hanem gyermekjogi szempontból is problémás, mivel szerinte korlátozza azoknak a gyerekeknek az esélyeit, akik örökbefogadó családra várnak.

Az év homofóbja anti-díjat tizenharmadik alkalommal hirdették meg. A szavazásba bárki bekapcsolódhatott az interneten, és jelöléseket is lehetett küldeni. A szervezők tájékoztatása szerint a 90 képviselő már a nyilvános jelölési szakaszban is nagy fölénnyel vezetett.

A második helyen Rudolf Huliak idegenforgalmi és sportminiszter végzett,

aki korábban a homoszexuális emberekkel kapcsolatos durva és sértő megjegyzései miatt került a jelöltek közé. A harmadik helyet Milan Uhrík, a Republika elnöke és európai parlamenti képviselője szerezte meg, aki az Európai Parlament alapjogi jelentéséről szóló vitában az LMBTI-jogokra vonatkozó említések eltávolítását szorgalmazta.

A jelöltek között szerepelt Branislav Gröhling, az ellenzéki SaS elnöke is, 

aki korábban arról beszélt, hogy a regisztrált partnerséghez és más értékkérdésekhez hasonló témákat szerinte félre kellene tenni, mert azok megosztják az ellenzéket és a társadalmat. Szintén jelölt volt Martin Fehérváry jégkorongozó, aki klubja LMBTI-embereket támogató eseményén nem vállalta a szivárványos jelképet.

Peter Weisenbacher, az Emberi Jogi Intézet igazgatója szerint az eredmény nem meglepő, mivel a parlamenti képviselők alkotmánymódosítása már a jelölési szakaszban is erős társadalmi ellenállást váltott ki. Úgy fogalmazott, hogy 

az LMBTI+ emberekkel szembeni elutasítás egyre inkább állami politikává válik, ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy a döntés erős nyilvános reakciót váltott ki.

A szervezők szerint az alkotmánymódosítás nemcsak az örökbefogadás területén jelent problémát, hanem az oktatásban is. A Dúhové Slovensko álláspontja szerint a módosítás lehetőséget teremthet ideológiai és politikai beavatkozásra az iskolai nevelésbe, miközben a gyermekeknek joguk van az életkoruknak megfelelő, hiteles információkhoz.

Az anti-díj trófeája egy stilizált, torzított arcot ábrázoló piktogram, amelyben a „4%” felirat is megjelenik. A szervezők ezzel a nem heteroszexuális emberek arányára utaló, közbeszédben gyakran használt kifejezést fordítják vissza kritikus jelképként.

Az év homofóbja anti-díjat korábban több ismert szlovák politikus és közéleti szereplő is megkapta. A szervezők szerint a díjazottak többsége nem vette át az elismerést, 

kivételt Andrej Danko korábbi házelnök jelentett, aki személyesen találkozott az aktivistákkal, és később elismerte, hogy egyes kijelentéseit átértékelte.

Az idei év különlegessége, hogy a szervezők nem egyetlen személynek, hanem 90 parlamenti képviselőnek próbálják majd átadni az anti-díjat. Ezzel azt kívánják jelezni, hogy szerintük az alkotmánymódosítás nem elszigetelt megszólalás vagy egyéni politikusi túlkapás, hanem intézményes döntés volt, amely hosszú távon hatással lehet az LMBTI emberekre, az örökbefogadásra váró gyermekekre és a családpolitikai vitákra is.

Forrás: Topky.sk