CSAK A KEZÉT FIGYELD!

„Nem lesz drágább az energia” – aztán egy nap alatt elszállt a gáz ára Európában 2026. márc. 3.

Európában kedden majdnem 40 százalékkal ugrottak meg a földgáz nagykereskedelmi árai, és elérték a több mint három éve nem látott szintet. A piacot az rázta meg, hogy leállt a termelés a világ legnagyobb LNG-exportáló létesítményében, Katarban, pont akkor, amikor egyes magyar progresszív megmondóemberek még nyilvánosan bizonygatták, hogy a Közel-Kelet pokla nem lesz hatással a Magyarországra, az egészet csak a propagana találta ki, no meg a Zóbán.

A The Wall Street Journal értesülései szerint a problémát az okozta, hogy egy iráni támadás után le kellett állítani a működést a Ras Laffan-i komplexumban, amely a világ legnagyobb cseppfolyósított földgázt exportáló létesítménye.

Az amszterdami TTF gáztőzsdén a következő hónapra szóló irányadó európai gázkontraktus ára 38,9 százalékkal, 61,77 euróra ugrott meg megawattóránként – ez a legmagasabb szint 2023 eleje óta. 

Vagyis pont azóta nem volt ilyen drága, amióta legutóbb kiderült, hogy a geopolitika mégiscsak hat az energiaárakra.

A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy az incidens után nemcsak az LNG-termelést érintő műveleteket állította le, hanem az alumínium- és több vegyipari termék gyártását is felfüggesztette. A Ras Laffan komplexum kiesése azonnal megrengette a globális piacokat.

„Ez a legnagyobb fenyegetés a globális gázpiacra nézve az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta” – figyelmeztettek az ANZ elemzői. Ez a megállapítás nehezen illeszthető bele abba a narratívába, amely az energiaárak alakulását kizárólag belpolitikai tényezőkkel magyarázza, 

miszerint a gáz- és olajárakat nem rakéták és tengeri lezárások, hanem Orbán Viktor személye mozgatja.

Katar a világ második legnagyobb LNG-exportőre, főként Ázsiát látja el, de egy tartósabb termeléskiesés esetén Európa és Ázsia kénytelen lenne egymással versenyezni a korlátozott spot szállítmányokért. Ennek pedig rendszerint egyetlen eredménye van: árrobbanás mindkét kontinensen.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a termelés leállása egybeesett a Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljes lezárásával. Ez az egyik legfontosabb tengeri útvonal a világon, amelyen a globális LNG-szállítás több mint 20 százaléka halad át. Apró részlet, amit a „nem lesz hatása” típusú elemzések ismétcsak rendre kihagynak.

Az időzítés Európa számára különösen kellemetlen. A fűtési szezon vége felé járunk, az európai gáztárolók pedig jóval a szezonális átlag alatt vannak. A kontinensnek a következő tél előtt sürgősen pótolnia kellene a készleteket, most viszont egyre drágábban.

Alternatív forrásokból sincs csodaszer. 

Bár az Egyesült Államok növelheti az exportot, a kereskedők szerint ezek a többletmennyiségek nem lennének elegendők ahhoz, hogy hosszabb távon pótolják a katari kiesést.

A tanulság röviden: miközben Budapesten és a közösségi médiában még mindig akadnak, akik szerint a közel-keleti konfliktusok „nem befolyásolják” az energiaárakat, az egész csak fideszes kampánytrükk, a piac már megint csúnyán rácáfolt erre. A gáz ára bizony megint elszállt az progresszív illúziókkal együtt.