CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Nem, nem ússzuk meg, ha belelépünk
2024. máj. 8.
Ne azt kérdezgessük magunktól, hogy mit tehetünk Ukrajnáért, hanem inkább ezt: „mi közünk nekünk ehhez a háborúhoz?”
„Mi baj történhetne...?
Tisza István végül beadta a derekát. Most már tudjuk, hogy nem szabadott volna, hogy mindent és még annál is többet meg kellett volna tennie a nyomásgyakorlás ellen. És akkor itt van a mai nyomásgyakorlás, hogy az ukránok háborúja a mi háborúnk is. Előbb láttuk, mi történt, amikor mások háborúját a magunkévá tettük. Nem mondom, hogy újra ilyen történne, ha megint így döntenénk. Fogalmam sincs, hogy mi történne, ahogy másoknak sincs, még a miniszterelnöknek se. Ahogy Tisza Istvánnak se volt fogalma, hogy mi történik majd.
Van kedvünk újra kipróbálni?
Ha közel engedjük magunkhoz mások háborúját, annak nagyon könnyen az lehet a vége, hogy belekeveredünk, és ha belekeveredtünk, onnan már nincs más kiút, mint végigjátszani, és túlélni a lövöldözést meg utána a békekötést. Nekünk mindegyikkel katasztrofális tapasztalataink vannak. Együttérezni és emberileg segíteni persze kell, de ennél többet nem szabad tenni. Ne azt kérdezgessük magunktól, hogy mit tehetünk Ukrajnáért, hanem inkább ezt:
»Mi közünk nekünk ehhez a háborúhoz?«
Meg ezt:
»Vállalni akarjuk a lehetséges következményeket?«”
Forrás: Pesti Srácok.hu