RIA-RIA

Nem sikerült revansot venni, ismét az amerikaiak happolták el az aranyat előlünk! 2024. febr. 16.

Nagyot küzdött a női pólóválogatott, de végül 8-7-es vereséget szenvedett a dohai világbajnokság fináléjában, így 2022 után ezúttal is az Egyesült Államok nyakába akasztották a vb-aranyat.

A januári Európa-bajnokság után valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy a dohai világbajnokságon döntőt játszik majd a magyar válogatott, és teszi mindezt ilyen zseniális meneteléssel.

Igaz a csoportkörben csak egyetlen nehéz ellenféllel kellett összecsapnia a mieinknek, és a rangadóig volt időnk belerázódni a tornába, két könnyed mérkőzéssel kezdtünk, de a játékunk hagyott kivetnivalót. Ausztrália ellen viszont már csúcsformában ugrottak a medencébe a lányok, az ellenfélnek esélye sem volt, a végén az is belefért, hogy kiengedjünk, így is 13-9-re diadalmaskodtunk.

Az egyenes kieséses szakaszban jöttek azok a riválisok, akiktől a kontinensviadalon kikaptunk, volt tehát miért visszavágnunk, további extra motivációként ott lebegett a fejünk fölött az olimpiai kvóta is, amelyet egy egészen drámai meccsen sikerült megszereznünk.

A hollandok elleni büntetőpárbajos győzelem után Görögország is rendesen megizzasztott minket, szinte az egész mérkőzésen futnunk kellett az eredmény után, szerencsére a végére utolértük a görögöket, majd szintén makulátlan teljesítménnyel megnyertük az újabb ötméteres párharcot.

Két év után tehát sikerült ismét eljutnunk a világbajnokság fináléjáig, és egy picit deja vu-nk lehetett, hiszen az ellenfelünk 

ezúttal is az az Egyesült Államok csapata volt, akiktől 2022-ben, a budapesti döntőben 9-7-es vereséget szenvedtünk.

A fukuokai vb-n is összefutott a két együttes, akkor nem volt ekkora tétje az összecsapásnak, mivel mindkét csapat elveszítette a negyeddöntőjét, így az ötödik helyért mérkőztünk meg. Azt nem lehet mondani, hogy bármelyik gárda és félvállról vette volna a mérkőzést, a végletekig kiélezett találkozót végül büntetők után az amerikaiak nyerték.

A finálé első góljára 47 másodpercet kellett várnunk, sajnos az amerikaiak szerezték, a világbajnokságok legeredményes góllövője, Maggie Steffens volt eredményes. 

Nem sikerült jól elkapnunk a fonalat a mérkőzés elején, ezt pedig az amerikaiak kegyetlenül kihasználták, és gyorsan megléptek 3-0-ra.

Hat perc játék után megszületett az első magyar találat, Garda Krisztina unta meg a sok sikertelen kísérletet, távoli bombája már utat talált az ellenfél kapujába. Úgy tűnik, csak arra volt szükségünk, hogy valaki megtörje a jeget, az első negyed végén még Parkes is betalált, így egygólos hátránnyal vágtunk neki a második negyednek.

A második nyolc perc egy gyors gólváltással indult, majd hosszú percekig egyik csapat sem tudott újabb gólt szerezni, köszönhetően a kapusok bravúrjainak, a mi kapunkban ekkor már Neszmély Bogi állt. A végén még mindkét együttes megvillant egyszer-egyszer, így megmaradt az egygólos különbség.

A fordulás után számtalan lehetőségünk volt az egyenlítésre, többször is emberelőnyben támadhattunk az iksz-ért, a kitartásunknak pedig meg lett a gyümölcse,

két perccel a harmadik negyed vége előtt egyenlítettünk.

A záró etap elején az amerikaiak bevették Neszmély kapuját, a magyar hálóőr egyébként a második negyed harmadik percétől állt a kapuban, azóta ekkor sikerült először túljárniuk az eszén. Az ellenfél sajnos megérezte a vér szagát, az utolsó negyedben minden összejött nekik, ami eddig nem, és újra visszaállt a háromgólos különbség.

A mieink azonban nem adták fel, az utolsó csepp energiájukat is felhasználva Keszthelyi és Garda révén visszazárkóztunk mínusz egyre, majd a végén támadtunk az egyenlítésért, el is juttattuk a labdát a centerig, de 

a játékvezetők nem vették észre az ordító szabálytalanságot, így 8-7-re végül az amerikaiak nyertek.

Az Egyesült Államok csapata így két éven belül másodszor tépi ki az utolsó pillanatban az aranyérmet a markunkból, de nincs miért csüggednünk, 

a fő célunkat elértük, majd a párizsi olimpián visszavágunk nekik.

Nyitókép: MTI