ZSÍR

Nem tudták elvenni a magyar örökségét a Beneš-dekrétumokra hivatkozva 2026. máj. 21.

Fontos győzelmet aratott a felvidéki magyar jogvédelem. A szlovák Alkotmánybíróság legfrissebb döntése értelmében Bosits Miklós magyar állampolgár és társai megtarthatják a Szlovákiában örökölt földterületeiket, amelyeket a hírhedt Beneš-dekrétumokra hivatkozva akartak elkobozni tőlük. Budapest üdvözli az ítéletet, de Tarr Zoltán miniszter világossá tette: a rendszerszintű áttörés még várat magára.

A döntést mérföldkőnek nevezte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, aki Facebook-bejegyzésében rámutatott a helyzet abszurditására: Szlovákia nyolcvan évvel a háború után is az „1945-ös magyarellenes rendeletre” támaszkodva próbálta megfosztani vagyonától a Bosits családot.

„Bízunk benne, hogy ezzel az ítélettel végre szabadon rendelkezhetnek a tulajdonukkal” – írta a tárcavezető, elismerve a Magyar Szövetség és a velük együttműködő független jogászok munkáját.

Nincs precedens, a gyökerét nem kezelték a problémának

A miniszter ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a pezsgőbontás még korai. A taláros testület ugyanis most is kitért az igazán kényes kérdés elől: nem mondta ki, hogy a mai Szlovákiában tilos lenne bárkitől is kompenzáció nélkül földet elvenni pusztán azért, mert a felmenője magyar vagy német volt. Így a mostani ítéletnek nincs precedensértéke a többi, több ezer hasonló földelkobzási ügyben, amelyek 1991 óta szisztematikusan zajlanak a szlovák állam részéről.

Pozsony azonnal visszatámadott

A nyílt magyar kritika nem maradt válasz nélkül, a szlovák külügyminisztérium azonnal és határozottan visszautasította Tarr Zoltán állításait. Szerintük szó sincs etnikai alapú vagyonelkobzásról, és visszautasítják, hogy olyan országként fessék le Szlovákiát, amely megsérti a jogállamiságot.

A pozsonyi tárca gyorsan rögzítette a maga álláspontját is: a háború utáni jogi keretrendszert (értsd: a dekrétumokat) sem az Emberi Jogok Európai Bírósága, sem a szlovák Alkotmánybíróság nem kérdőjelezte meg, és szerintük a nemzeti kisebbségek jogai biztosítva vannak.

A szlovák külügy szerint az érzékeny történelmi kérdéseket nem szabadna politikai konfrontációra használni. Magyarország továbbra is kész a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre, de a Bosits-ügy világosan megmutatta: a határozott jogi és politikai kiállás az egyetlen eszköz a felvidéki magyar vagyonok megvédésére.