A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
3587865

Német külügyminiszter: „Mindegy, mit gondolnak a választóim” 2022. szept. 2.

Németország külügyminiszterét Annalena Baerbocknak hívják. Annalena Baerbock a Zöldek nevű párt tagja. Annalena Baerbock eredetileg kancellár szeretett volna lenni, s egy rövid ideig úgy is nézett ki, hogy kancellár lehet belőle, de aztán kiderült, hogy

a Németország jövőjéről szóló könyvének egy részét másoktól lopta,

az életrajzában pedig egészen egyszerűen hazudott az iskoláiról, így a választók végül elpártoltak tőle. Baerbock és a Zöldek végül csak a harmadik legtöbb voksot kapták a 2021-es németországi választáson. Írja a mandiner.hu.

A koalíciós kormányzás egyik sajátossága, hogy az ember olyanokat is kénytelen beültetni a kabinetjébe, akik mellé legszívesebben a buszon sem ülne le. Olaf Scholznak, Németország szociáldemokrata kancellárjának egy évvel ezelőtt ugyanezzel a problémával kellett szembenéznie. De mivel Scholz kormányozni akart, nem volt más választása, mint meghívni a kormányába a Zöldeket is, Baerbockék Annalenájával az élen.

És mivel Annalena Baerbock úgynevezett külügyi fókuszú politikus, ezért oda kellett adni neki a külügyi tárcát, amit a hannoveri születésű egykori tornásznő azzal a kijelentéssel fogadott el, hogy Németország ezen túl az értékelvű külpolitizálás európai márkanagykövete lesz. Értsd: van valami doktrína, amihez a külügyminisztériumban jobban fognak ragaszkodni, mint a neuschwansteini kastélyhoz a következő országimázsfilm forgatása során.

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, nagyjából el is dőlt, hogy mi lesz az az érték, aminek az elve mentén Németország külpolitikát fog folytatni.

Ez az „érték” a feltétel nélküli, kritikátlan ukránpártiság,

a jelek szerint Németország ennek az erkölcsileg helyesnek vélt elvnek a mentén nem csak a saját polgárai viszonylagos jólétét hajlandó feláldozni, hanem a nemzetgazdasága teljesítőképességét is, ami a kontinens gazdaságának sajátosságai miatt Németország határain kívül is nehézségeket és persze elképesztő áremelkedéseket fog okozni.

Ennek az elhatározásnak már most is érzékelhetők bizonyos, eredetileg minden bizonnyal nem kívánt következményei. Az egyik az, hogy a szükségszerűen barátságtalanná vált német–orosz viszony folyományaként Németországból rohamosan elkezdett fogyni az orosz gáz, aminek a pótlására egyelőre még nincsen mód.

Ez azzal is jár, hogy a szövetségi köztársaságban drasztikusan megdrágult a gáz és az áram, ami miatt sokan már most is elég zabosak, pedig még el sem kezdődött a fűtési szezon. A teljes írás ITT olvasható.