AMMARHA!

Németország: Már a dinoszaurusz nevek is rasszisták és gyarmatosítók 2024. febr. 26.

Míg egykor a dinoszauruszok a politikai korrektség miatt nem aggódva uralták a Földet, mára sikerült eljutnunk oda, hogy Németországban a nevükről is heves vita folyik.Azt mondják, hogy rasszisták. Vagy szexista. Vagy gyarmatosító.

A Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg egyetem paleobiológusa, Emma Dunne által vezetett tudósok elvileg azt kutatták, hogyan éltek a dinók évmilliókkal ezelőtt bolygónkon. Ehelyett egy tanulmányt készítettek, amelyben azt vizsgálták, hogy a dinoszauruszok nevei megfelelnek-e a kor szellemének. A mezozoikumban, 251 millió és 66 millió évvel ezelőtt élt mintegy 1500 dinoszaurusz nevét elemezték. Az eredmény: közülük 89-et tartanak problémásnak.

A kutatók szerint „sértő nevük” van.

Dunne és csapata tanulmányukkal azt szerették volna kideríteni, hogy hány dinoszaurusznév „származik rasszizmusból és szexizmusból, és hányat neveztek el gyarmati kontextusban vagy ellentmondásos személyiségekről”. Az első dinoszauruszt egyébként 1824-ben találták meg, az ásatások 1908 és 1920 között tetőztek.

A „problémás esetek” nagy részét német kutatók nevezték el. Az eddigi legnagyobb és legeredményesebb dinoszaurusz-expedíciót 1909 és 1914 között, amelyen a dinoszauruszkutatás nagy része ma is nyugszik, Werner Janensch (1878-1969) végezte Tanzániában (Kelet-Afrika). Ők adták német nevüket a 30 tonnás „Janenschia robusta” dinoszaurusznak vagy a 5-10 tonnás kolosszusnak, a „Dicraeosaurus hansemanni”-nak.

A Friedrich-Alexander Egyetem kutatóit most az zavarja, hogy a dinoszauruszokat nem az expedíció helyi, azaz afrikai tagjairól nevezték el.

Sok dinoszaurusznévnek van gyarmatosító háttere. Mint például Janensch német kutató leghíresebb lelete a Tendaguru-medencében, az akkori Német-Kelet-Afrikában: „Giraffatitan”, a zsiráftitán. Az óriás dinoszaurusz ma is megtekinthető a Természettudományi Múzeumban. Mivel Berlin nem akarja visszaadni a 26 méter hosszú dinoszauruszt, gyarmati igazságtalanságról beszélnek.

Dunne két másik dinoszauruszt is megemlít: A karlsruhei Természettudományi Múzeumban található „Ubirajara jubatus” (A lándzsa ura) csirke méretű dinoszaurusz és a stuttgarti Állami Természettudományi Múzeumban található nyolc méteres „Irritator challengeri” (Az irritáló) szintén a gyarmatosítás körébe tartozik, mert európai kutatók hozták el őket Brazíliából. Az „Ubirajara jubatus”-t a karlsruhei Természettudományi Múzeum 2023-ban adta vissza Brazíliának.

A semleges névvel nem rendelkező vizsgált dinok 87 százaléka nyelvtanilag hímnemű nevet kapott, azaz ez nem más mint szexizmus. Ezért Dunne és csapata azt szeretné, ha az állatokat a külsejük alapján írnák le. Mint például a „Triceratops”, ami azt jelenti, hogy háromszarvú arc.

A tanulmány, amelynek publikálása csak áprilisban várható kb, mint egy vádirat az akkori dinoszauruszkutatók ellen. Evangelos Vlachos, Dunne tanulmányának társszerzője a brit „Nature” magazinnak elmondta: „Kritikusan felül kell vizsgálnunk, amit tettünk a múltban, meg kell néznünk, mit csináltunk jól és mit nem, és meg kell próbálnunk a jövőben korrigálni”.