A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

131934

Neumann Jánosról írt sikerkönyvet egy indiai fizikus 2023. márc. 9.

„Ma is magasan jegyzik a »marslakó« generációt, a zseniális magyar tudósokat” – vallja Ananyo Bhattacharya. Az indiai tudós Neumann Jánosról írt Angliában sokat méltatott könyvet, amely Az ember a jövőből címmel Magyarországon is megjelent. A szerzővel a mandiner.hu készített interjút.

Indiában született, Oxfordban végzett fizikusként, majd később orvos-kutató diplomát szerzett. Adja magát a kérdés: miért pont a magyar matematikusról, Neumann Jánosról írt könyvet?

Hosszú folyamat volt. Már tizenévesen hallottam a nevét, amikor valaki arról beszélt, hogy a számítógépek működését alapvetően egy magyar ember, Neumann János álmodta meg. Később, Oxfordban az egyik legjobb barátom, aki közgazdaságtant tanult, rengeteget mesélt nekem Neumann játékelméletéről. Később a The Economist újságírója lettem, tudományról és technológiáról publikáltam, s ott is sokszor előkerült a Neumann név.

És mikor jött el az a pont, amikor azt mondta magában: meg kell írnom ezt a kötetet!

Tudni kell, nagy jó barátom lett egy, a brit politikában közismert stratéga, akiről kiderült, Neumann János életművének nagy rajongója. Ő is rengeteg izgalmasat mondott a tudományos munkásságáról. Ez volt az a pont, amikor azt gondoltam, most már érdemes lenne elmélyülni ennek az embernek az életében. A tudományos munkássága után az élettörténetét is feldolgoztam. Ebből lett a könyv.

Hány évet kutatta az életét?

Hosszú éveket foglalkoztam vele, de a könyvet két és fél évig írtam.

Tudományos publikációnak indult, vagy végig fontosnak tartotta, hogy az embert is megismerjük?

Ezt a könyvet képzeltem el, ezt akartam megírni. Szerencsére a kiadóm rögtön értette a koncepciót. Egy olyan emberről van szó benne, aki tökéletesen átalakította a tudományos gondolkodást és új alapokra helyezte a matematikát.

Neumann János a megítélését tekintve az őt megillető helyen van?

Nem. Ezért is készült a kötet. Persze lehet, hogy elfogultnak fog tartani, de egyetlen olyan tudósról sem tudok, aki ennyire meghatározó lenne, mint ő.

A könyvben Einsteinnel kapcsolatban is említi Neumann Jánost. Hasonló formátumú zseninek tartja a magyar matematikust?

Erős túlzással persze, de Einsteinhez az emberek egy gondolatot tudnak kötni, a relativitás elméletét. Neumann Jánossal az a probléma, hogy túl sok korszakalkotó gondolata volt, így nehezebb befogadni.

De elég csak azt említeni, hogy ő készítette el a világ első számítógépének a szimulációját.

A teljes írás itt olvasható: https://mandiner.hu/cikk/20230...