A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Székely jános szombathely 2021 3

Nincs jogunk kisorsolni, melyik kisgyermek kerüljön azonosnemű párhoz 2021. dec. 9.

A Szombathelyi egyházmegye püspökével szerda délután, az Esterházy Emlékév egyik zárókonferenciáján beszélgettünk röviden. Három fontos kérdésünket válaszolta meg a Püspök úr Esterházy János- és a gyermekvédelem ügyével kapcsolatban.

Milyen horderővel bírna Esterházy János boldoggá avatása?

Esterházy János egy nagyszerű közéleti ember volt, aki a magyar közösségért – tágabban nagyon sokakért – akart tenni az Evangélium szellemében. Olyasfajta közéleti ember volt, aki tudta, hogy a politika az nem hatalomszerzésről szól, és nem is vagyongyarapításról, hanem a közjó előremozdításáról, a szegények megsegítéséről.

Nagy formátumú magyar volt, de tisztelte és becsülte a többi népet, védte az ő jogaikat is. Ő volt az egyetlen képviselő a szlovák parlamentben, aki a zsidók deportálása-megsemmisítése ellen szavazott, aki bátran kiállt mellettük. Ő volt az, aki Kassa visszacsatolásakor megemlítette, hogy azt a néhány szlováktöbbségű falvat, amelyet most Magyarországhoz ítéltek, adjuk vissza önként a szlovák testvéreknek. Vagyis

mindig az igazság és az erkölcs vezette. Óriási szükség lenne ma is ilyen közéleti emberekre!

Az ő boldoggá avatása azt ragyogtatná fel, hogy lehet a közéleti- és politikai tevékenységet mélyen-keresztény szívvel végezni, úgy ahogy Szent István, Szent László, vagy akár nagyon sok lengyel uralkodó, Ján Sobieski és mások tették. Ma is példát adnak sok-sok politikában és közéletben dolgozó keresztény embernek.

Milyen időtávlatokkal kell számolnunk egy boldoggá avatási folyamat kapcsán?

Hatalmas öröm, hogy a folyamatot a Krakkói Egyházmegye tette magáévá és indította el. Gróf Esterházy Jánosnak az édesanyja lengyel volt, ilyen módon a Krakkói Egyházmegye közbenjárása jogos. Azért is egy nagy áldás, mert az aktuális politikai és nemzetiségi feszültségektől – ami esetleg Szlovákiában támadhatna az ügy körül – szabadon zajlik majd az eljárás. Valóban a személyiség, egyéniség, életszentség kerülhet ilyen módon a középpontba. Mivelhogy vértanúként nyerné el a boldoggá avatást, nem szükséges az ő esetében a csoda, közbenjárására megtörténő gyógyulásnak a dokumentálása. Ennyiben egyszerűbb a boldoggá avatási eljárás.

Az erényeknek a hősies fokát, tehát erényes szent keresztény életét kell bizonyítani. Ehhez tanúvallomások és nagy történelmi tanulmányok szükségesek, ezeket le kell majd fordítani olasz nyelvre is. Ottani bizottságok kell majd, hogy a teljes anyagot áttanulmányozzák, majd szavazzanak. Sok-sok éves folyamat, és az időtávlatok nem kizárólag a munka gyorsaságától függenek, hanem a szándéktól is. Mennyire van meg a világegyházban, illetve a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjában, hogy őt a szentek vagy a boldogok közé emelhessük. Bízzunk abban, hogy a római kongregáció is felismeri alakjának nagyon időszerű voltát. Akár azt, hogy megtestesíti a magyar, a lengyel, de talán bátran mondhatom, hogy a szlovák és a cseh népnek is a sorsközösségét.

Esterházy János szerette Szlovákiát és gyönyörűen tudott szlovákul, tehát semmilyen ellenérzés őbenne az akkor Csehszlovák állammal szemben nem volt.

Védte a közösségét, de szerette a többségi nemzetet is, és annak a javára is igyekezett munkálkodni.

Tehát egy szép szimbóluma lenne Közép-Európa népei egységének, a közös keresztény hagyományunknak, és szép példája lenne a közéletben evangéliumi módon tevékenykedő embernek.

Székely jános szombathely 2021

fotó: p7/Morva Mátyás

Papíron magyarországi téma a gyermekvédelem, de a tavaszi népszavazás az egész nyugati kultúra számára mérföldkő lehet. Miben látja az anyaszentegyház a kérdés jelentőségét?

Mi keresztények úgy gondoljuk, hogy egy kicsi gyermeknek, aki a világra születik, mindenekelőtt ahhoz van joga, hogy legyen édesanyja és édesapja.

Nem a felnőttek világának kellene eldönteni, hogy őt kisorsoljuk egy azonos nemű párnak.

Az ő legalapvetőbb joga az, hogy az élet és a család értékeit hordozó közösségben, közegben növekedhessen fel. Szintén az ő érdeke, hogy emberi fejlődését – beleértve a szexuális fejlődést is – békességben, egészséges módon bontakoztathassa ki – a feltételek megteremtése az iskolának a küldetése. Ezért szeretné Magyarország Kormánya megvédeni a gyermeket olyasfajta befolyásoktól, amelyek ezt az egészséges kibontakozást megzavarhatják, megakadályozhatják. Azt gondolom, hogy ezt lenne fontos meglátni, megérteni: ennek a törvénynek a legfőbb célja a család és a gyermek védelme.

Nem valaki ellen van, hanem valakiért, a kicsiny gyermekért és a családjaink védelméért.