MAGYAR KÁRTYA
Nincs türelmi idő
2024. okt. 11.
Gyimesi Gyuri, miután immár nem vállalt munkát a párt korábban általa meghirdetet pártközeliek civil bázisának építésében, és a párt felső vezetésében sem (csupán a csicseri helyi szervezet poszt nélküli tagja - amint ezt több ízben nyilvánosan el is mondta, CSAK a helyi elnökkel, Muník Pista bácsival konzultál a Magyar Szövetségen ügyeit illetően) vélhetően több ideje marad a közösségi és egyéb médiakommunikációra, azaz a saját érvrendszere, meglátásai és kritikája felhangosítására.
Amivel alapvetően nincs is semmi baj. Az viszont már kicsit fura, hogy a „jóból“ jut (szinte) mindenkinek. Legutóbb Noro Dolinskýnál és Mimi Šramovánál járt, és bizony az élces kritika kapcsán nem kímélte a saját pártját, a saját országos elnökségének tagjait és a párt új elnökét, Gubík Lászlót sem.
Mivel értetlenül álltam a hallottak felett, megszületett eme rövid írás.
Köztudott, hogy teljes mellszélességgel támogattam Gyurit a kezdet kezdetétől. A Szövetség parlamenti listájára való felvételét is részben nekem köszönheti. Ugyanis - másodmagammal - én jeleztem a platform vezetése és az MKP-platform küldöttei felé, hogy amennyiben Gyuri nem lesz rajta, akkor én sem.
És azóta is számos cikket írtam és podcastot készítettem vele, róla, itt a p7-en, támogatva a törekvéseit, felhangosítva az érveit.
Most viszont nem értem, hogy miért kell támadni azt az elnököt és azt az elnökséget kifelé, aki a lehetséges opciók közül a legjobb választás, illetve a körülményekhez képest a legoptimálisabb összetételű testület. És meggyőződésem az is, hogy az ő politikai irányvonalával is ez a legkompatibilisebb pártvezetés. Ráadásul az új elnök hívta a csapatba, számolt vele.
Most pedig azt kell hallgatnia a szlovák (és néhány megszállott médiafogyasztó magyar) hallgatónak, hogy a párt továbbra is alszik, nem csinál semmit. Ami ráadásul egyáltalán nem így van. Hiszen az új pártvezetés számos politikai nyilatkozatot tett már és hivatalos, írásos felszólítást is adott le Pellegrini iktatójában a konszolidációs csomag kapcsán. Továbbá azt is mondta Gyuri (mindkét interjúban), hogy az elnök továbbra is csak azt csinálja, amit az elődje, azaz koszorúz meg ilyen-olyan felsztiválra jár.
Nem értem (azt sem), hogy az vajon miért baj, ha az elnök találkozik a választókkal?
Hiszen Gyuri is elment a parlamenti kampány során a legkisebb faluba is, ha hívták. Nyilván Gubík László is szívélyes meghívásnak tett csupán eleget.
Azt pedig, hogy egy-egy koszorú elhelyezésével fejet hajt az egyetlen talpon maradt felvidéki magyar párt országos elnökeként a kényszerűen kitelepítettek, illetve az aradi vértanúk áldozata előtt, talán szintén nem túl nagy bűn.
A főben járó bűn az lenne, ha nem ezt tenné!
Nos, többek között erről szólt a két beszélgetés a pártra és az elnökre vonatkozó része, amit a videók végén hallgathatnak meg. ITT és ITT.
Én - amint már írtam - tényleg nem értem, hogy ez miért történik, illetve, hogy ez mi célt szolgál.
Ha van sejtésük, kérem segítsenek megfejteni a nagy talányt!