AMMARHA!

NONKONFORM, könyvek a jövőről: A mindenség-molekula 2023. márc. 9.

Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve több olyan kötetet foglal össze, amely megtöri a liberális és globalista tézisek alapjait. A világ értelmezésében a tudomány is segítségünkre van. Olyan tudományterületeket hoz példaként, amelyekről hiába hisszük, hogy nem gyakorolnak hatást a politikán keresztül az életünkre, mégis teszik. A konformista világkép elhatárolja az embert a természettől, nem tekinti a természet láncszemének.

Ez Böszörményi-Nagy szerint az alap tévedése a konformista világképnek. Továbbá a konformisták hiszik, hogy felvilágosult ember nem hihet Istenben. Mi konzervatívok, hisszük, hogy tévednek, és ha tévednek, egy nemzeti közösségnek sok előnye származik a nonkonformizmusból. Nézzük az egyik könyvet, amit a Nonkonform górcső alá vett.

Robert M. Hazen: Symphony in C. Carbon and the Evolution of (Almost) Everything. W. W. Norton & Company, 2019

Az emberi test és a Föld minden élő sejtje, sőt a teljes mindennapi életvitelünk a szénre támaszkodik. Ehhez képest fogalmunk sincs, hogy mennyi szén rejtőzik a Földben –amit viszont tudunk a szénről, az lenyűgöző. Azt gondolhatnánk, hogy egy geofizikus könyve a szénről legfeljebb egyetemistáknak és pályatársaknak lehet érdekes. Ez koránt sincs így. Bár a szén csak a negyedik legnagyobb mennyiségben előforduló elem a kozmoszban, ám az életünk szempontjából kétségtelenül a legfontosabb. A világegyetemben minden 1000 hidrogénatomra mindössze öt-öt szénatom jut –miközben az emberi test sőt, a Föld minden élő sejtje a szénre támaszkodik. Robert Hazen, a washingtoni George Mason Egyetem professzora mindannyiunknak óriási szolgálatot tesz azzal, hogy Symphony in C (szimfónia C-ben) című könyvében közelebb visz bennünket a szén evolúciós, kulturális és gazdasági jelentőségének megértéséhez.

Számos alapvető tényt máig nem ismerünk a szénről, például, hogy pontosan mennyi szén rejtőzik a Földben. Szerzőnk jelenleg egy egymilliárd dollár költségvetésű kutatási programot vezet ennek kiderítésére. Ám amit már tudunk, az lenyűgöző.

Ismeretei átadásához Hazen –aki szabadidejében lelkes komolyzenész–akár egy szimfóniát, négy fejezetre osztja a kötetét: Föld, Levegő, Tűz és Víz. A “Föld” fejezetben a szén ősi eredetével ismerkedünk. Bár a világegyetem szénjének nagyobb hányada a csillagok belsejében keletkezett, egy része szubatomi részecskékből állt össze mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt, alig 15–20 perccel az ősrobbanás után. Ez –bármennyire hihetetlen is–azt jelenti, hogy a saját testünkben lévő szén egy része még az univerzum első csillagainál is régebbi. “Ha értelmet és célt keresünk az űr hatalmas, hideg és sötét világában, a szén segít.”

A “Levegő” fejezetben még a szén természetes körforgásának mikéntjét tanulmányozzuk a légkör, az óceánok és a bolygó mélyrétegei között, amiben a tudomány számára máig rengeteg a kérdőjel –csak egy dolog biztos, hogy a szén abszolút értékben világ legértékesebb, s ezért potenciálisan legdrágább kémiai eleme.

A “Tűz” fejezet annál kevésbé sejtelmes, hiszen ez már a mindennapi életünkről szól: Hazen gazdagon illusztrálja, hogy a szén (az általa alkotott fosszilis formációkon keresztül) nem csupán legfőbb energiaforrásunk, de szinte mindennek az alapja, amit a civilizációnk üzemeltetése során létrehozunk és használunk.

Szokatlan kémiai tulajdonságai miatt ugyanis páratlanul könnyedén képes más atomokkal reakcióba lépni, akár rendkívül összetett molekulákat alkotva. “A szén feltűnően társaságkedvelő. Egyedül születik, de a nem bírja az egyedüllétet. Minden lehetőséget megragad, hogy akár négy másik atomhoz is kapcsolódhasson.” Ettől lesz a műanyagoktól kezdve az ételeken és a tüzelőanyagokon át a gyógyszerekig mindennek az építőköve. Sokoldalúsága olyan matériák létrejöttét vagy kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek között a “legsötétebb felületek és a legfényesebb pigmentek, a legcsúszósabb kenőanyagok és a legtapadósabb ragasztók” is megtalálhatók. Végül a “Víz” fejezetben arra is fény derül, hogyan alapozza meg a szén (aminek a széndioxid-kibocsátás okán kétségtelenül rossz a PR-ja) a földi életet támogató ökológiai rendszerek működését.

“Egyetlen más elem sem járul hozzá ilyen központi módon a földi élet és benne saját fajunk jólétéhez és fenntarthatóságához.”

Robert Hazen munkája az egyik legérdekesebb és legjobban megírt könyv a körülöttünk lévő világ kézzelfogható valóságáról, ami az elmúlt években a kezembe került. Ennek csupán részben az izgalmas és különleges téma az oka; legalább ennyire az, hogy szerzőnk nem érzi lealacsonyítónak a szakzsargontól mentes, tiszta és világos nyelvhasználatot –s hogy őszintén ír a tudomány korlátairól.