ILLIBERÁLIS
NONKONFORM, könyvek a jövőről: Az önkényes szépség, mint a teremtés bizonyítéka
2023. márc. 13.
Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform című könyve több olyan kötetet foglal össze, amely megtöri a liberális és globalista tézisek alapjait. A világ értelmezésében a tudomány is segítségünkre van. Olyan tudományterületeket hoz példaként, amelyekről hiába hisszük, hogy nem gyakorolnak hatást a politikán keresztül az életünkre, mégis teszik. A konformista világkép elhatárolja az embert a természettől, nem tekinti a természet láncszemének.
Ez Böszörményi-Nagy szerint az alap tévedése a konformista világképnek. Továbbá a konformisták hiszik, hogy felvilágosult ember nem hihet Istenben. Mi konzervatívok, hisszük, hogy tévednek, és ha tévednek, egy nemzeti közösségnek sok előnye származik a nonkonformizmusból. Nézzük az egyik könyvet, amit a Nonkonform górcső alá vett.
Frank Wilczek: A Beautiful Question. Finding Nature’s Deep Design. Penguin Books, 2016 és Richard O. Prum: The Evolution of Beauty. How Darwin’s Forgotten Theory of Mate Choice Shapes the Animal World — and Us. Doubleday, 2017
Vezető tudósok szerint a természetben –így az evolúcióban is–tetten érhető szépséget, a szimmetriát, a harmóniát és az arányosságot a világegyetem mély logikája okozza. A szépség és az igazság rokonok. Az univerzum műalkotás, amit megalkottak.
Az elmúlt évtizedekben, ahogyan az igazságról, úgy a szépségről is megpróbálták elhitetni velünk, hogy ízlés, döntés, egyéni megítélés kérdése. Objektív csupán a tudomány lehet –emelik fel mutató ujjukat a szcientizmus posztmodern papjai. Ám az idő nem nekik dolgozik. Ami azt illeti, sokszor még önnön legjobbjaik sem. Ahogyan a legkiválóbb tudósok munkássága által egyre többet tudunk a természetről, úgy válik nyilvánvalóvá, hogy a szépség nagyon is objektív jelenség –egyúttal látványos bizonyítéka annak, hogy az univerzum díszletei mögött a legutolsó részletekig átgondolt, teremtő koncepció rejlik.
Frank Anthony Wilczek Nobel-díjas elméleti fizikus-matematikus, a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, de a sanghaji Jiao Tong Egyetemen is saját, a nevét viselő kvantumfizikai kutatóközpontot vezet. Egész életművét az az elhívás inspirálta, hogy megértse a szépség szerepét a természetben (vagy ahogyan ő maga fogalmaz, “hogy új utakat találjon a természet alapstruktúrájában rejlő minták leírására”). Pályája elejétől kezdve meggyőződése, hogy “a világegyetemnek létezik valamilyen mély logikája”, szerinte csakis ez lehet a magyarázata annak, hogy
“a természetben csupa gyönyörű formát találunk, amelyek közös jellemzői a szimmetria, a harmónia, az egyensúly, az arányosság és a gazdaságosság”.
Persze nem Wilczek az első, aki észrevette ezt –legutóbbi könyvében ő maga is Pitagorasz, Galilei és Newton megfigyeléseiből vezeti le saját tudományos identitását. Szerzőnk különösen csodálja Platónt, aki geometriai megközelítést alkalmazott az anyag és a világegyetem megértéséhez –pedig az ókori görögöknek még fogalma sem lehetett a természet azon szimmetriáiról, amelyeket a fizikusok csak az elmúlt évszázadban fedeztek fel. Mégis igazuk volt: “az atomok és a fény egyenletei pontosan ugyanazok az egyenletek, amelyek a hangszereket és a hangot szabályozzák”. Wilczek szerint az univerzum egyszerűen szép és elegáns formákat “akar” megtestesíteni. Ez a számok eleganciája, ami a kozmosztól a művészetekig mindent összekapcsol –s ami egy magasabb rendű lény munkáját valószínűsíti. A világ –korunk egyik legfontosabb fizikusa szerint is–műalkotás. Ráadásul az általa kutatott ún. szuper- szimmetria kapcsán akad még egy, talán ennél is izgalmasabb következtetése:
ami túl szép, sosem lehet teljesen téves. Az igazság és a szépség tehát valóban rokonok.
(Érdemes megemlíteni, hogy 2022-ben éppen Frank Wilczek kapta a Templeton-díjat attól a Templeton Alapítványtól, amelynek kifejezett célja a tudomány és a hit kapcsolatrendszerének erősítése.)
Wilczek átfogó és hiánypótló műve után kevéssel egy másik nagyszabású tudományos munka is napvilágot látott a szépség jelentőségéről. Richard O. Prum ornitológus egész pályafutása a trópusi madarak szépsége iránti rajongáson alapul. Pulitzer-díjra jelölt monumentális könyve, az Evolution of Beauty (a szépség evolúciója) amellett érvel, hogy elsősorban nem a természetes szelekció (a túlélést segítő tulajdonságok automatikus öröklődése) közismert elmélete, hanem az ún. szexuális szelekció (személyesen Darwin által megalkotott) logikája uralja az evolúciót. Mit jelent ez pontosan? A szexuális szelekció lényege, hogy kifejezetten a nőstények esztétikai preferenciái határozzák meg, hogy mely tulajdonságok öröklődnek és válnak dominánssá az evolúció során. Az élővilág folyamatait tehát –a női egyedek ízlésén keresztül–a szép iránti fogékonyság is legalább olyan mértékben befolyásolja, mint az egyszerű praktikum. Prum szerint ezt illusztrálja, hogy az állatok között többnyire a hímek díszesebbek, és ők vonultatnak fel “művészi képességeket” az udvarláskor vagy éppen a közös fészek építésekor, nem pedig fordítva. A nőstény párválasztását pontosan az efféle képességek iránti preferenciája határozza meg, majd utódai mind kívánt a tulajdonságot, mind a preferenciát öröklik. A tulajdonság és a preferencia így minden generációban egyre hangsúlyosabbá válik, azaz az evolúció nem csak a “fitneszről” szól, hanem az önkényes és látszólag haszontalan szépségről is. Prum állítja, hogy az emberi viselkedés kialakulása, valamint a férfi fizikumának változása is arra utal, hogy a Homo sapiens szintén a női választás folyamatán keresztül fejlődött.
Szerzőnk szerint Darwinnak e kevésbé ismert elméletét nem véletlenül támadták sokan már annak megszületésekor, és persze azóta is. Az erő törvényének kizárólagosságát hangoztató természetes szelekció ugyanis adekvátabb, látványosabb antitézise volt a vallásnak, míg a szépség belekeverése a tudományba összezavarta volna azokat, akik a hit és ráció ellentétére építették “felvilágosult” ideológiáikat. Richard O. Prum izgalmas könyvének üzenete, hogy
mindannyiunknak el kell fogadnia a szépség központi jelentőségét a világ sorsának alakulásában.
Edmár Attila
