ZSÍR

Így ettek a nagyszüleid novemberben 2022. nov. 3.

Népi hagyományok Szent Mártontól Szent András napjáig

A novembert sokan csupán a mindenszentekkel és a halottak napjával kötik össze. Kevesen tudják azonban, hogy a népi hagyományok szerint Szent András havában van itt az ideje többek között a téli időjárás megállapításának, a szerelmi jóslásoknak és a házassági jövendöléseknek is.

Maradjunk egészségesek

A népi szokások szerint novemberben rengeteg tojásnak és méznek kellet az asztalra kerülnie. Ajánlatos volt sok gyümölcsöt enni és olykor-olykor a tehénhús fogyasztása is megengedett volt. A különböző állatok fejeiből készült ételek abszolút tiltólistásak voltak, ahogyan a szerelmeskedés és a fürdőzés is. Alkoholt csak mértékkel volt szabad inni, gyógynövényteákat viszont minden mennyiségben.

Időjárás-előrejelzés

A téli időjárást a nyers bükkfából levágott forgácsból jósolták. Ha száraz volt, enyhe télre számítottak, ha azonban nedves, kemény telet jövendöltek.

Ha Márton november 11-én fehér lovon érkezett, általában nem sok esély volt a fehér karácsonyra: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Emellett az emberek gyakorta lúdcsontokból is jósoltak ezen a napon. Ha a liba csontja rövid és barna volt, enyhe és rövid telet vártak, ha viszont hosszú és fehér, akkor elhúzódó, havas télre számítottak.

A népi megfigyelések szerint november 19-én, Erzsébet napján „Erzsike megrázza dunyháját", tehát megérkezik az első hó.

November 25-e, Katalin napja is alkalmas volt az időjóslásra. Ha Katalin napján hűvös volt az idő, enyhe karácsonyra lehetett számítani. Innen ered a jól ismert mondás is: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog.”

Márton napja

Tájegységtől függően különböző néphagyományok kötődnek november 11-hez. A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Savaria városában született (a mai Szombathely). A császár katonájaként Amiens városában állomásozott, amikor odaadta köpenye felét egy koldusnak. Aznap éjjel álmában megjelent neki Jézus a koldus képében, ekkor Márton a császár helyett Isten szolgálatába állt. Megkeresztelkedett, és misszionáriusként segítette az embereket. Amikor megtudta, hogy püspökké akarják szentelni, egy lúdólba bújt, hogy a hírt hozó küldöttség ne találja meg. A ludak gágogása azonban felfedte búvóhelyét. Püspökké szentelték, és egészen haláláig Tours városában segített a rászorulókon.

„Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." – tartja a mondás, így ezen a napon vágták le a hízott ludakat. Országszerte bőséges lakomákat csaptak, hogy az év egyetlen napján se éhezzenek. Rengeteg helyen rendeztek mulatságokat, ahol a libasült mellé az újbor is az asztalra került, ami ekkor vált ihatóvá, hiszen ahogy a mondás is tartja: „Szent Márton az újbor bírája.”

Márton napja régen dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni és teregetni is, mert az a jószág pusztulásához vezetett volna.

Szent András napja - szerelmi jövendölések és disznóvágás

November 30-hoz, tehát Szent András napjához számos érdekes szerelmi jóslás kötődik. A hajadon lányok általában titokban próbálták kideríteni, ki lesz a jövendőbelijük. Ehhez mindenféle praktikákat alkalmaztak, többek között lopott férfi alsóneműt tettek a párnájuk alá, hogy megálmodják, kivel köti őket össze a sors. Gyakorta főztek gombócokat is, amelyek közepébe egy papírfecnire írva a legények neveit tették. Úgy hitték, hogy amelyik gombóc a főzés közben a leghamarabb a víz felszínére jön, az árulja majd el a férjük nevét. A leányok ilyenkor csak három szem búzát ettek és három csepp vizet ittak, hogy éjszaka a jövendőbelijükkel álmodjanak: „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.”

Szent András napján kezdődtek a disznóvágások is. A disznóölő koma, azaz a böllér már hajnalban kopogtatott az ajtón, hogy elkezdje a munkát, hiszen kevesen vágták le szívesen a saját jószágukat. Az asszonyok a konyhában tettek-vettek, a férfiak pedig a böllérnek segédkeztek. Később aztán a család áthívta a közeli rokonságot a disznótoros lakomára, amely után még éjszakába nyúlóan borozgattak és beszélgettek.

A tizenegyedik hónap, vagy – ahogy népiesen hívták – őszutó rengeteg már-már elfeledett népi hagyomány hónapja. Ki gondolta volna például, hogy a manapság divatos „száraz november”, ami az alkohol teljes mellőzéséről szól, már felmenőink idejében is létezett? A régmúlt idők bölcsességeinek egy részét most sem árt megfogadnunk. Igaz, hogy már a csúcstechnológiás meteorológiai eszközök sem képesek megbízhatóan előre jelezni az időjárást és hogy valószínűleg nem ajánlatos lopott (vagy bármilyen más) alsóneműt tenni éjszakára a párnánk alá, az egészséges étkezési tippek kipróbálásával és egy családi összeröffenéssel egybekötött Márton-napi és Szent András-napi ebéddel nem nagyon nyúlhatunk mellé.

Sárai Erika 

(Nyitókép: nlc.hu)