AMMARHA!

Nukleáris katasztrófák (1. rész) – Anglia elhallgatott atomkatasztrófája 2024. szept. 14.

Az atomenergia használata a 20. század második felében gyors fejlődésnek indult, a világ több nagyhatalma is igyekezett kihasználni ezt az új technológiát mind békés, mind katonai célokra. Olykor a nagy fejlődésnek azonban nagy ára is van.

A windscale-i tűzeset

Az 1957. október 10-i windscale-i tűzeset az Egyesült Királyság egyik legsúlyosabb nukleáris balesete volt. A ma Sellafield néven ismert településen megépült létesítmény eredetileg az atomprogram alapanyagainak legyártására – főként plutóniumgyártásra – szakosodott, később azonban kénytelenek voltak az egyik reaktort tríciumgyártásra állítani, hogy az atomprogram fontos alappillérét képező hidrogénbomba időben elkészülhessen.

Többek között ez tette be a kaput az erőmű szerkezetének és vezetett később a történelem egyik legnagyobb nukleáris katasztrófájához. 

Az erőművet ugyanis nem szerelték fel olyan hűtési rendszerrel, amely elengedhetetlen lett volna a trícium-előállításhoz, így az átalakított reaktor egyik üzemanyagcsöve veszélyesen túlhevült. 

Az operátorok ekkor még nem sejtették, hogy a magas hőmérséklet oka valójában a tűz, nem pedig az előállítás során végbemenő kémiai reakciók. Remélve, hogy ezzel lejjebb tornázhatják a hőmérsékletet, bekapcsolták a hűtőventillátorokat, ám ezzel csak „olajat öntöttek a tűzre”.

Amikor a mérnökök ráeszméltek, mi történt valójában, kezdetben különféle módokon próbálták hűteni a reaktort, majd amikor ez kudarcba fulladt, végül hagyományos tűzoltási módszerhez folyamodtak, és vízzel oltották a lángokat. Ez azonban nem kis kockázattal járt, mivel fennállt a lehetősége annak, hogy még több radioaktív gáz szabadul fel. A tüzet végül sikerült megfékezni, de a keletkezett károk miatt a reaktort véglegesen le kellett állítani.

A napokig tomboló tűz többek között radioaktív jód-131-et és polónium 210-et is juttatott a levegőbe, amelyek különösen veszélyesek az emberi szervezetre. A jód-131 a közeli tejgazdaságokba is eljutott, ezáltal pedig bekerült az élelmiszerláncba is.

A brit kormány kezdetben titkolta a baleset súlyosságát, mert félt, hogy hátráltatná az atomprogramját.

Később azonban beismerte, hogy a tűzeset következményei valóban meglehetősen súlyosak voltak.

Bár a katasztrófában elhunytak számát sosem hozták nyilvánosságra, 

a becslések szerint a sugárzás nagyjából 240 embernél okozott rákos megbetegedést, amelyből legalább száz végződött halálesettel.

A baleset után a kormány természetesen komoly biztonsági szabályokat hozott, és az Egyesült Királyság nukleáris iparában is jelentős reformokat vezettek be. Sőt, még Windscale nevét is megváltoztatták Sellafieldre, hogy a település eredeti nevéhez ne társuljanak negatív konnotációk.

Sárai Erika

Nyiótkép: Wendelin Jacober - Pexels