AMMARHA!

Nukleáris katasztrófák (2. rész) – Lopásnak indult, nukleáris baleset lett 2024. szept. 21.

Az 1987-es goiâniai baleset a világ egyik legsúlyosabb nukleáris balesete, bár bizonyos szempontból inkább radiológiai katasztrófának minősül.

Amikor a brazil Instituto Goiano de Radioterapia klinika új helyre költözött, a régi létesítményt jogi viták miatt nem ürítették ki teljesen. Két fémgyűjtő tudomást szerzett az épületben hagyott értékes orvosi berendezésekről, és kihasználva a biztonsági őr figyelmetlenségét, 1987. szeptember 13-án beosontak az épületbe. Az egyik terápiás gép különösen felkeltette az érdeklődésüket, így felpakolták, és magukkal vitték. Rögtön meg is kezdték a szétszerelését, és találtak is benne egy kéken világító kapszulát. Estére már mindkettőjükön jelentkeztek a sugárbetegség tünetei: az émelygés és a hányás. Egyikőjük másnap kórházba is került, de az orvosok ételmérgezésre gyanakodtak, így nem tartották bent sokáig.

Eközben a társa darabjaira szedte a kék csodaszerezményt, hogy közelebbről is szemügyre vehesse a misztikus tárgyat. A cezium-137 vonzó, kékes fénye sok ismerősüket elvarázsolta, többen is meg akarták venni, néhányan pedig egyenesen varázstárgynak hitték.

A két tolvaj végül eladta a zsákmányt a helyi vastelep tulajának, aki olyannyira odavolt az új kincséért, hogy még gyűrűt is akart csináltatni belőle a feleségének. A hölgynek azonban idővel feltűnt, hogy 

mindenki megbetegszik, aki valamilyen formában kapcsolatba került a tárggyal. 

Fogta a cézumdarabokat, és bevitte a kórházba, ahol kezdetben nem tudták hová tenni a kékes port, mígnem egy vendégprofesszor szeptember 29-én megállapította, hogy sugárzást bocsát ki. A hatóságok ezután 130 ezer embert vizsgáltak át, és 250-nél mutattak ki sugárfertőzést.

Mivel a helyi hatóságok és illetékesek későn ismerték fel a helyzet súlyosságát, a sugárszennyezés széles körben elterjedt a városban. 

A tisztítási munkálatok során több házat is le kellett bontani, és több mint 3500 tonna szennyezett anyagot – többek között földet, építőanyagokat és személyes tárgyakat – helyeztek biztonságos hulladéktárolókba.

A balesetnek négy halálos áldozata volt. Meghalt a vastelep tulajdonosának 37 éves felesége, a vastelep két alkalmazottja, egy 22 és egy 18 éves férfi. A negyedik áldozat a tulaj hatéves unokahúga volt, akinek különösen tragikus a története. Ő ugyanis nem csak hogy a testére kent az anyagból, de még a szervezetébe is juttatott belőle, mert a céziumgolyóból – miután azt egy csavarhúzó segítségével darabjaira szedték – a szendvicsére is jutott. A kislányt nem lehetett megmenteni, teste olyan erős sugárzást bocsátott ki, hogy különleges koporsóban kellett eltemetni.

A két tolvaj egyike „megúszta” egy kézamputációval, a másiknak pedig néhány ujjától kellett megválnia.

A baleset után a bíróság felelősségre vonta az elhagyatott klinika vezetőségét, ám azok már korábban jelezték, hogy a jogi viták ellenére el kellene szállítani a veszélyes orvosi műszert. Az ítélet végül három orvos bűnösségéről szól, akiket gondatlanság vádjával illettek.

A jogi hercehurca még 2000-ben is folytatódott, de végül pozitív eredménnyel zárult – már ha lehet bármi is pozitív egy ilyen katasztrófa kapcsán. A bíróság 1,3 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte a brazil atomenergia-bizottságot, és az áldozatok családjának orvosi kezelését is magukra kellett vállalniuk.

Sárai Erika

Nyitókép: Scott Rodgerson - Unsplash