A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Nursel aydogan 0

Nursel Aydoğan a sikeres kisebbségi politizálásról 2022. dec. 27.

Nursel Aydoğan a török parlament képviselőnője volt, míg egy alkotmánymódosítást követően egy tollvonással el nem vették a mandátumát és zárták börtönbe. A főként - de nem kizárólag - kurdok és aleviták által választott HDP nagy meglepetésként sikerrel meg tudta ugrani a meglehetősen magas, 10%-os török parlamenti küszöböt. Törökország jelenlegi helyzetéről, a kisebbségi pártszervezésről és sorsának alakulásáról a jelenleg németországi száműzetésben élő politikusnő Stuttgartban adott interjút, ahol a róla és szintén száműzetésbe került politikustársairól szóló dokumentumfilm (Száműzetés vagy börtön) vetítésén vett részt.

Hogyan épül föl a főként különböző nemzetiségi kisebbségek gyűjtőpártjaként értelmezett HDP pártstruktúrája? A pártot alkotó pártok és egyéb szervezetek platformokként működnek a párton belül vagy a HDP egységes pártként működik?

A HDP nem csak a Közel-Keleten, hanem az egész világon példamutató. Az alapító szerv a HDK, amely különböző népek demokratikus szervezete, és különböző nemzetiségi, egyházi és egyéb szervezetekkel, csoportokkal működött együtt. Körülbelül 5-6 éves előkészítő munkát követően jött létre a HDP pártként. A HDP nem kizárólagosan választási párt, amit azért alapítottak, hogy a 10%-os küszöböt megugorják, hanem egy demokratikus, ökológiai és női párt is. A pártban különböző nemzetiségi, vallási és szexuális kisebbségek is politikai hazára találtak. 

Ennek az együttműködésnek az alapját a demokrácia, az emberi jogok és a szabadságjogok képezik. 

A HDP jelenti a harmadik utas politikát a korábban alapvetően meghatározó AKP és CHP mellett.

Török nemzetiségűként és szunnita vallásúként, tehát etnikai és vallási értelemben egyaránt a domináns, államalkotó nemzet tagjaként, miért éppen a kisebbségi párt jelöltjeként indult és szerzett parlamenti képviselői mandátumot?


Már a hetvenes évek, az egyetemi éveim óta mindig szocialista érzelmű voltam és különböző szocialista szervezetekben dolgoztam. Már ekkor feltűnt, hogy a kurd etnikai és az alevita vallási kisebbség súlyos jogkorlátozást szenved el. Ugyan én török és szunnita vagyok, a férjem kurd és alevita. Van egy lányunk is. Így, a családomon keresztül mindez engem is érintett. A HDP, mint párt nagyon markánsan ellenzéki politikát képvisel az AKP nacionalizmusával szemben, köztük azok a barátaim, akik most is az ankarai Parlament képviselői.

Mi vezetett ahhoz az alkotmánymódosításhoz, aminek következtében Önt is meg tudták fosztani a mandátumától?


A HDP először 2015 nyarán indult a parlamenti választásokon és rögtön sikerrel, ugyanis nyolcvan képviselői mandátumot szereztünk. Ez természetesen nem tetszett az AKP-nak, ugyanis nem volt meg a kormányzáshoz szükséges többsége a Parlamentben ahhoz, hogy koalíciós partner nélkül kormányozhasson. Ezért úgy módosította az alkotmányt, hogy több képviselő (köztük én is) elveszítse a mentelmi jogát és meggyengítsék a HDP-t. Eleinte a CHP nem akarta megszavazni ezt az módosítást. Körülbelül egy órával a szavazás előtt változtattak a döntésükön. Ennek a hátterében az állhat, hogy pártállástól függetlenül vannak sokan, akik nem akarják, hogy a kurd probléma megoldódjon, a kurdok helyzete rendeződjön. Fájdalmas és elgondolkoztató, hogy egy olyan párt, amit a közvélemény alapvetően baloldalinak ismer, ilyen módon szavazzon.

Az alkotmánymódosítás után, első lépésként megfosztottak minket a mentelmi jogunktól, majd be is börtönöztek. 

Engem azzal vádoltak meg, hogy egy felvonuláson beszédet mondtam, ahol a kurdok ügyéről beszéltem. Tulajdonképpen a saját véleményszabadságom gyakorlásáért ítéltek el.

Milyen a helyzet a választókörzetében, Diyarbakirban, különös tekintettel a többnyelvűségre a mindennapokban, az iskolákban, boltokban és a sajtóban? Mennyire használja a helyi lakosság a török és a kurd nyelvet?

Törökországban húszmillió kurd él, de a nyelvük, a kultúrájuk be van tiltva. Ez már 100 éve, a modern Török Köztársaság megalapítása óta így van. 

A kurd népet megpróbálják asszimilálni. 

Diyarbakirban kétmillió kurd él, de a mindennapi nyelv a török. Törökként semmi problémám nem volt azzal, hogy megértessem magam Diyarbakirban, mert mindenki törökül beszélt. Mivel az iskolákban a kurd nyelv be volt tiltva, csak a mi ellenállásunk óta lehet újra a kurd nyelvet tanulni az iskolákban, de így is csak választható nyelvként. Anyanyelvi módszertanú oktatás azonban máig nincs.

Hogyan került Németországba és mennyire tudja itt folytatni a politikai tevékenységét?


Hat hónapot voltam börtönben. Törökországból illegálisan jöttem Németországba, ami nagyon megviselt és mély nyomokat hagyott bennem. Ez is motivált arra, hogy még jobban belevessem magamat a politikai munkába. Európában nem túl erős a HDP hálózata, ennek ellenére sokat utazom. Igyekszem felhívni a közvélemény figyelmét arra, ami Törökországban zajlik. Mivel az Erdoğan által elnyomott otthoniak nem tudják szabadon kifejteni a véleményüket, ezért nekem és a többi, külföldre került politikustársamnak kell hallatnunk a hangunkat. Ezért folytatom a politizálást.



Posta Ákos István



nyitókép: Kurdistan24