CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Nyitva van a pokol kapu, csak bújjatok rajta 2022. ápr. 9.

Az Európai Uniót ma olyan tehetségtelen és nulla minőségű politikusok irányítják, akikre jobb híján odahaza, a saját országukban még egy renitenda újságot árusító trafik működtetését sem bíznák. Nem véletlen, hogy ez az ócsított minőségű humán erőforrás éppen az EU vezető pozícióiban landolt, mert nem gondolkodik, csak szolga módon végrehajt. Ez a jó hivatalnok. Nemcsak tehetségtelenek, de beképzeltek és arrogánsak is, így leplezve azt a tudást és szakértelmet, amelynek egy ilyen magas pozícióban lévő hivatalnokoknak birtokukban kellene, hogy legyen.

Az EU-s bürokraták, mint valami felsőbbrendű lények, azt gondolják, hogy joguk van népeket és nemzeteket osztályozni, egyiket a másik elé helyezniük attól függően, engedelmes kormányaik vannak-e, vagy éppen önállóak, melyek saját népük jólétét és érdekeit tartják szem előtt, és nem a globális elvárásokat. Kioktatnak, büntetnek, mint valami szellemi, ideológiai börtönőrök, akik kívülről, számunkra – akik átéltük azt a kort – inkább hasonlítanak az egykori Szovjet Központi Bizottság üresfejű kommunistáira, mint egy demokratikusnak csúfolt európai közösség méltó irányítóira. 

Vajon mit szólnának az alapító atyák, ha ma felébrednének, és látnák, hová lavírozták a szervilis magatartásukkal ezt a jobb sorsra érdemes Európát a mai, gyenge képességű vezetők.

Három dolog fókuszált a héten az EU-ban. Egyrészt az Ukrajnában, a buchai, és azóta már több helyszínen is bemutatott tömegmészárlások és annak társadalmi, politikai hullámai, másrészt a magyarországi választások utáni liberális sokkterápia, melynek következtében a Magyarország elleni jogállamisági eljárás megindítása egyenesen politikai bosszúnak tűnik, mert a magyar nép nem hajlandó behódolni az EU-t vezető globalista szolgalelkű elitnek. Harmadsorban az EU elfogadta az oroszországi szankciók ötödik csomagját, amely pont annyira lesz hatásos, mint az előző négy, vagy a 2014 óta kivetett többi is, amelyet ott szegtek meg egyes, képmutató EU-s tagállamok, ahol csak tudtak a saját hasznuk érdekében, beleértve a tiltott fegyverszállítmányok ügyét is.

Érdekes, hogy ez nem merül fel a nagy és kínos hánykolódások közepette, amikor Magyarország jelenlegi álláspontját vitatják, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába, és nem enged ilyen szállítmányokat sem át a saját területén.

Európa az újabb és újabb, még keményebb és még értelmetlenebb, a saját uniós polgárai életét teljesen a partvonal mögé szorító intézkedéseivel egy olyan megírt forgatókönyv részévé vált, melyet már évekkel ezelőtt elterveztek az USA-ban. De kellett hozzá egy jó képességű színész is Ukrajnában, akit meg is találtak Zelenszkij személyében, aki a forgatókönyvírókból, színházi menedzserekből és producerekből felálló kormányával ezt a darabot lejátssza. És mindenki úgy csinál, mintha ezt nem tudná, és mintha ez olyan nagy meglepetés lenne a számára. 

Szerencsére az informatika korában, amikor vissza lehet keresni nyilatkozatokat, konferenciákat, sajtótájékoztatókat, egyértelműen kiderül hogy amerikai szenátorok, a Fehér Házhoz közeli kormánytisztviselők, katonai szakértők már 2015-ben nyíltan beszéltek egy Ukrajnában esedékes háborúról,, amit Oroszország fog elindítani annak következtében, hogy a NATO és az USA nyíltan katonai felvonuló terepként kezelte Ukrajnát, amiben az ottani kormányok társak és partnereik voltak. 

Az USA nem engedheti meg magának, hogy, Európa, és ezen belül is Németország olcsó orosz energiához és munkaerőhöz jusson, valamit hogy Oroszország geopolitikai befolyását növelni tudja ezen keresztül, mert ez természetesen számára fenyegetést jelent. A jelenlegi háború erről szól. Ukrajna szuverenitásához, amit a szolgalelkű európai országok, közülük is a leghangosabb csicskáik, mint Szlovákia, Csehország vagy Románia szajkózik, ehhez semmi köze nincs.

De a globális folyamatok megértéséhez ugorjunk vissza egy kicsit az időben, amikor is Nagy Britannia mint az USA leghűségesebb birodalmi ölebe, a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban. Az azóta indított, brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, gyakorlatilag feleslegesnek minősítette az iraki katonai beavatkozást, kimondva: 

Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában a Szaddám Huszein akkori diktátor rezsimje, a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben, nem jelentett közvetlen katonai fenyegetést, és a rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna. A Chilcot-bizottság jelentése szerint legalább 150 ezer, „de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt. A hobbiból, és semmilyen valós, bizonyítékokat felvonultató, indok nélküli tömeggyilkolás művészete az USA sajátja, amiben Nagy Britannia mindig is partnere volt a világ csndőrét játszó amerikának. 

Tony Blair, egykori brit miniszterelnök már a Chilcot-jelentés közzététele előtt csaknem egy évvel elismerte, hogy tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta. 

Nem véletlen az a Tony Blair lovagi címének visszavonásáért idított petíció sem, melyet egyetlen nap alatt több, mint 200 000-en írtak alá. És ez a szám azóta is csak növekszik.

Az életben, pláne meg a háborúkban nincsenek viszonyítási pontok, hogy mikortól számít valami népirtásnak vagy tömeggyilkosságnak. Egyetlen ártatlan ember értelmetlen halála is pont annyira fájhat a családjának, ismerőseinek, mint egy közösségnek több száz ember értelemetlen halála. A buchi civilek halálának kivizsgálását szorgalmazó független bizottság felállítása minden, józanul és felelősen gondolkodó embernek az érdeke, márcsak azért is, mert ebben az informatikai háborúban, ami a valós háborúval párhuzamosan zajlik a világban, és ahol az amerikai Hollywod mellett, az orosz Bollywood is felvonul, minden elképzelhető, és semmi sem lehetetlen.

Csak egy biztos, hogy az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a bizottságokat abban az esetben szokták felállítani, ha nem akarnak metgoldást találni valamire.

Meg aztán a leglényegesebb kérdés, hogy a bizottság kitől, vagy mitől lesz független? Az igazságtól  vagy a birodalmi érdekektől? Egyébként ha lesz információjuk arról, hogy az Irakban megölt, több százezer, ártatlan civil, gyermekek és nők meggyilkolása miatt mikor indul emberiség elleni bűntettek kivizsgálása az ENSZ-ben az USA és Nagy Britannia ellen, majd szóljanak. Vagy van olyan kategória a civilizált világban, hogy demokratikus gyilkosság, és van olyan hogy agresszor gyilkosság? Mert ha van, akkor itt mondot csődöt az emberiség, és vele együtt minden, amiért éltünk és dolgoztunk.

2016. június 23-án az Egyesült Királyság népszavazást tartott arról, hogy az ország tagja maradjon-e az Európai Uniónak. A népszavazáson a résztvevők 52%-a az Unióból való kilépés mellett tette le a voksát (az uniós tagság mellett szavazók aránya 48% volt). 2017. március 29-én az Egyesült Királyság bejelentette az Európai Tanácsnak, hogy ki szándékozik lépni az EU-ból, és ezzel hivatalosan elindította az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti eljárást, a Brexitet. 2020. január 30-án az EU megerősítette a kilépésről rendelkező megállapodást. 

Az igazi kédés azonban az, hogy vajon miért is lépett ki Nagy Britannia az Eu-ból ? Ne adj Isten előre megsúgták nekik azok, akik ezt az egész nagy színjátékot kitervelték, hogy mi várható az EU-ban? Hogy lesz egy erős gazdasági válság, amit egy esetleges ukrajnai válság, és azt azt követő Oroszország elleni szankciók okoznak? Esetleg már betervezték és felárazták az ukrán háborút is, ami elkerülhetetlen volt ? 

Nagy Britannia mint független, főleg az EU-tól független ország ma sok mindenben egyedül dönthet. Nem kell alkalmazkodnia az EU semmire sem alkalmas, de mindenre képes tehetetlen vezetéséhez. Ez számára ma megfizethetetlen, ez a fajta függetlenség. És ami lényeges, saját energiapolitikát folytathat, függetlenül az EU döntéseitől, amit például nem tehetnek meg a közép-európai országok, melyek tenger hiányában, geopolitikai fekvésük foglyaként, teljesen kiszolgáltatottak maradnak, és amelyeket az esetleges totális orosz energia embargó elfogadása után, amit az Európai Parlament a héten nagy többséggel elfogadott, teljes gazdasági összeomlás fenyeget. Csak azt tudnám, hogy azok a cseh és szlovák képviselők, akik ezt megszavazták, az országaik gazdasági összeomlása után, az élelmiszerek drasztikus emelkedésével egyidőben, a sötétben, áram, fűtés és munka nélkül maradt emberek százezreinek cserbenhagyása után hol fognak bujkálni a saját népük haragja elől, mert hogy haza nem jöhetnek, az holt biztos.

A pokol kapui lassan, de biztosan kinyílnak. Joe Bidennek, az USA elnökének azon kijelentésével, miszerint a jelenlegi szankciókkal visszavágjuk Oroszországot a 19. századba, csak egyetlen baj van. Oroszország atom nagyhatalom. Ők nem úgy tesznek, mint Irak, ahol csak azt hitték, hogy vannak atomfegyverek. Oroszországnak valóban vannak. Nostradamus jóslatában 2022-re látott egy hatalmas villanást. Remélem, hogy az emberiség jelenleg felelős nagyhatalmainak képviselői, nem szeretnék ezt látni, velünk egyetemben, mert akkor nemcsak a 19. századba megyünk vissza Oroszországgal együtt, hanem a korai kőkorszakba. is.

Hrubík Béla