POSTALÁDA

Olvasói levél: "Sokan bíztunk benne, én is, és keservesen csalódnunk kellett" 2024. nov. 18.

”Sokat gondolkodtam, vajon van-e értelme ehhez a mesterségesen, koncepciózusan megtervezett áltörténethez hozzászólni. Végül is arra az elhatározásra jutottam, hogy igen. Igen, már csak azért is, mert „főhősünk“, Gyimesi junior (továbbiakban csak nettó Gyégyé) végre „révbe ért.“ Későbbiekben visszatérek arra is, miért junior.

Mai hír, hogy Gyégyé Tomáš Taraba szlovák miniszterelnök-helyettes és környezetvédelmi miniszter tanácsadója lesz. Köztudott kettőjük szoros barátsága még az előző parlamenti ciklus időszakából. Ezzel talán nyugvópontra jut Gyégyé útkeresése, ami meglehetősen hosszúra nyúlt és talán véget ér ezzel az a „szarkeverés“ is, ami ezt a hosszúra nyúlt utat övezte.

Tanácsadója lesz a miniszter úrnak. 

Jobb is így, mert talán nem követi Gyimesi szenior (hősünk apja) nem éppen követendő, több esetben kísértetiesen hasonló életpályáját a nemzetárulás útján! Az 1990 és 1994 közötti időszakban tagja voltam az Együttélés P.M. Országos Tanácsának és személyesen ismertem az idősebb Gyégyét. Már akkor suttogták, hogy Gyégyé szenior besúgó. Nem is ment át a lusztrációs rostán. Röviden szólva fennakadt, kénytelen volt távozni.

Sajnos nem végleg, még volt egy dobása. V. Mečiar akkori szlovák miniszterelnök látott még benne „fantáziát“. Létre akarta hozni Mečiar pártjának magyar változatát. Csúfosan megbukott. Gyégyé junior, a fiú, ezt apja árulásának nevezte az elmúlt év választási kampányának egyik egyházgellei találkozóján (magam is ott voltam és részese voltam a szervezésnek).

De vissza a jelenbe.

Maga a tanácsadói funkció egy kitalált, semmire nem kötelező, vélhetően a konyhára némi pénzt hozó, felelősséget nem tartalmazó állás, baráti apanázs. 

Aki figyelmesen végigkísérte ezt a hosszúra sikeredett (de nevezhetjük akár rövid időnek is, röpke egy évnek) időszakot, az hallhatta, mikor kijelentette:

„hazajöttem!”

Sokan bíztunk benne, én is, és keservesen csalódnunk kellett. 

Nem jött haza, mert soha nem ez volt az otthona. 

Egy év alelnöksége alatt semmilyen érdemi munkát nem volt képes felmutatni. Csak „magát építette”! (az idézet Király Zsozsótól származik - rá még visszatérek). 

A Forrói katasztrófális pártvezetés a tálcán kínálta Gyégyének a maszövi elnöki posztot. A legalkalmasabbnak látszott. Nem kellett neki. Semmi nem kellett neki, amit a magyar élet számára felkínált. Csak az állandó rivaldafény, influenszerkedés, politikai celebkedés. Többre predesztinálta önmagát, kétségtelen kapcsolataiban bízva, de pofára esett. Végül Taraba tanácsadója lett, jobb híján. 

Na ez ám a karrier,ezért érdemes volt magyar emberek ezreit megvezetni.

Nézzük most a páratlan páros másik megtestesítőjét, akit Király Zsoltnak hívnak, röviden Kázsé, Zsozsó. A név beszédes. Egy végtelenül nárcisztikus, kíméletlen pénzsóvár, a cenzúrája a FOSmétert is übereli, akit volt módomban közelről megismerni (sajnos, pedig csak jót tettem neki). 

A szarkeverés nagymestere, aki médiája segítségével egyengette Gyégyé lépteit.

Ennek kicsúcsosodása volt (most már múlt időben kijelenthetjük) az újra felmelegített, a szlovák nyelv védelmét szolgáló nyelvtörvény. Ma bizonyságot szereztem arról, hogy Kázsé és Gyégyé semmit sem intéztek, mindvégig hazudtak, és a magyarságunkat létében fenyegető nyelvtörvény tervezete igenis létezik. 

Honnan ez a bizonyosság? Nem mástól, mint Horony Ákostól, akire Berényi is hivatkozik.

Horony Ákossal és családjával, az azóta elhunyt édesapjával mély baráti kapcsolatot ápoltam. Régtől, gyerekkorától ismerem. Ma hosszasan beszélgettem vele a témáról, aki elmondta, a kiszivárogtatott információ és az egész tervezet teljes átfedésben van. Nem ugrott árnyékra Gubík pártelnök úr és csapata, mikor a leselkedő veszélyről informáltak. A minisztériumban még mindig a régi SNS-es garnitúra intézi a dolgokat, amikről se Šimkovičová, se Blanár külügyér nem tudtak.

Gubík pártelnök úr tárgyalt ez ügyben ugyanúgy Horony Ákossal és Szijjártó Péter külügyminiszterrel is. Horony Ákos pontos információkat adott a nyelvtörvény tervezetről, amiket ugyan nem vehetett magához,de betekintést engedtek neki. Megerősítést nyert Gubíkék álláspontja a ránk leselkedő veszélyről. De hogyan is várhatnánk objektivitást egy ilyen gátlástalan Kázsétól, akinek a beteges gyűlölet annyira elvette a józan ítélőképességét, hogy még Gubík öltönyében is problémát vélt felfedezni.

(Ha már az öltönynél tartunk, akkor Kázsé a legutolsó, aki itt egy szót is szólhat. A tavalyi Felvidéki vágtán egy beszélgetős kampánysátorban éppen velem ült szemben, mikor megláttam, hogy a szétrepedt gatyájából kikandikált az ülepe!)

Horony Ákostól azt is megtudtam, hogy Kázsé is próbálkozott nála telefonon szerda este. A saját hazug álláspontjáról szerette volna meggyőzni Horony Ákost, aki nem állt kötélnek. Nos, így állnak jelenleg a dolgok és mivel Gyégyé és Kázsé eltussolási szándéka megbukott, az is nyilvánvalóvá vált, hogy Gyégyé junior egy rövid „hazatérő” után végleg eltűnik a magyar életből. 

Kár érte? Ma már azt mondom: NEM!

Borbély József

2024. 11. 14.