CINK

Olyan alacsony a Duna vízhozama, hogy a folyó már képtelen vízzel ellátni a természetet 2026. aug. 21.

A Duna vízhozama annyira alacsony, hogy a folyó már nem látja el vízzel a környező természeti területeket. Inkább csatornaként működik: a vízszint csökkenésével a környező területekről is magával húzza a vizet. Ennek következtében Pozsony környékén a talajvíz szintje több tíz centiméterrel, egyes helyeken akár mintegy egy méterrel is csökkent. Ha az aszályos időszak folytatódik, a talajvíz szintje a Csallóköz alacsonyabban fekvő részein is tovább csökkenhet – figyelmeztetett honlapján az aktuális szárazsággal kapcsolatban a BROZ természetvédelmi szervezet.

„Ez egyelőre nincs végzetes hatással arra a hatalmas felszín alatti vízkészletre, amely a Duna menti síkságon a jelentős kavicsrétegeknek köszönhetően rendelkezésünkre áll. A jelenlegi helyzetnek azonban figyelmeztető jelként kell szolgálnia: ha a Duna felszíni vízkészlete nem áll korlátlanul és folyamatosan rendelkezésünkre, akkor a jövőben a felszín alatti vízkészletek is veszélybe kerülhetnek. Ezért a lehető legtöbb intézkedést meg kell tennünk ennek megelőzésére” – hangsúlyozták a természetvédők.

A BROZ szerint egyes klimatológusok arra számítanak, hogy megváltozik a Duna vízjárása: gyakoribbá vagy hosszabbá válhatnak az alacsony vízhozamú időszakok, és nőhet a rendkívül alacsony vízállások kockázata is. Egyes vízgyűjtő területek helyenként elszakadhatnak a folyótól és kiszáradhatnak. A szakemberek szárazabb nyári időszakokra és a talajnedvesség csökkenésére számítanak, miközben a klímaváltozás miatt egyre nagyobb eltérés alakul ki a rendelkezésre álló vízmennyiség és a vízigény között.

A szervezet szerint a talajvízszint csökkenése az ártéri erdőket is sújtja, különösen a fiatal állományokat.

„Az idősebb, kifejlett fák gyökerei elég mélyre nyúlnak, így továbbra is képesek vizet felvenni, ezért jóval ellenállóbbak. Ennek ellenére őket is sújtja az úgynevezett szárazságstressz, amely csökkentheti a parazitákkal és kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket. Jelenleg jól megfigyelhető a levelek sárgulása és lehullása is, amellyel a fák vizet takarítanak meg” – magyarázták a természetvédők.

A BROZ tevékenységei keretében természetes ártéri erdőállományokat is helyreállít, és őshonos fafajokat ültet. Emellett igyekeznek javítani a területek vízháztartását és visszaállítani azok természetes dinamikáját.

„Már több éve tapasztaljuk, hogy minél szárazabb egy év, annál kevesebb az elültetett facsemete, amely megmarad. Ezért ezeket az erdőállományokat újra és újra pótolnunk kell, és a fákat egyre nagyobb számban kell újratelepítenünk, gyakran több éven keresztül is” – tették hozzá.

Az aszály ráadásul a természetvédők szerint az invazív növényfajok terjedésének is kedvez. Több olyan faj létezik, amely könnyen megtelepszik a száraz területeken, ugyanakkor a legtöbbjük nem viseli el az elárasztást és a magas talajvízszintet. Az invazív növények terjedése így az aszály egyik újabb következménye – tették hozzá.

tasr/P7

Nyitókép: TASR/Pavel Neubauer