DR. MINISZTERELNÖK ÚR

Orbán Viktor: ma is bátorság kell ahhoz, hogy szabadok maradhassunk 2025. jún. 16.

Ma is bátorság kell ahhoz, hogy szabadok maradhassunk – jelentette ki a magyar miniszterelnök hétfőn, az ötvenhatos vértanúk emléknapján.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán megosztott egy videót, amelyben Deutsch Tamással, a Fidesz európai parlamenti képviselőjével és Rockenbauer Zoltánnal, az első Orbán-kormány nemzeti kulturális örökség miniszterével emlékezik vissza az 1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén elmondott beszédére.

A videóhoz a kormányfő azt írta: 

akkor és most. 1989-ben a ruszkikat kellett hazaküldeni, hogy szabadok lehessünk. Akkor nagy bátorság kellett ehhez. Ma is bátorság kell, hogy szabadok maradhassunk. Birodalmak jönnek-mennek, mi elfutni nem fogunk.

Orbán Viktor beszéde keletkezését felidézve azt mondta, felmerült, hogy ne ő beszéljen az újratemetésen, mivel ő mondta a március 15-i beszédet is és egy politikai szervezet ereje nem múlhat egyetlen emberen. Ellenérv az volt, hogy június 16-án ott lesz a Hősök terén 200-300 ezer ember, és nem evidens, hogy a beszéd jól sikerül, aki egyszer pedig már csinált ilyet, az csinálja most is – mondta.

Orbán Viktor felidézte azt is, hogy fiataloknak gondolták őket a politikához, mire ő azt mondta, mivel most kezdődik a demokrácia, mindenki egyidős. 

Antall pont annyit tud a demokráciáról, mint mi.

Deutsch Tamás és Rockenbauer Zoltán elmondta, együtt érték el, hogy Orbán Viktor beszélhessen, amiben Csurka István, akkori MDF-es politikus támogatta őket. „Csurka csinált belőlem ismert embert” – fogalmazott a miniszterelnök.

A beszéd keletkezésének körülményeiről azt mondta, úgy értékelték, hogy itt egy lehetőség, ország-világ előtt el lehet mondani fontos dolgokat, amiket komolyan gondolnak. Azt nem mérlegelték, hogy radikális legyen a beszéd vagy sem, úgy látták ugyanis, hogy ez egy vissza nem térő pillanat, egyszer lehet elmondani, lehet, hogy többet soha nem tudnak megszólalni – közölte.

Orbán Viktor szólt arról is, a szöveget Gyurgyák János nézte át, akivel együtt szerkesztették a Századvég című folyóiratot, és Gyurgyák János javasolta, hogy végén tegyen egy tiszteletteljes gesztust, hajtsanak fejet a mártírok előtt.

A Fidesz elnöke kitért arra, hogy 

nem az volt az eredeti beszéd, amit elmondott, hanem volt egy hosszabb, amelyet Kövér László jelenlegi házelnökkel írt. 

Litván György el akarta kérni a beszédet az elhangzás előtt, de Orbán Viktor nem adta oda, ugyanakkor azt megosztotta a történésszel, hogy azt fogja sürgetni, az oroszok menjenek haza.

A miniszterelnök szavaiból az derült ki, hogy Litván György nem örült ennek, és azt kérdezte, pont most kell-e ezt mondani. Ugyanakkor a beszéd hosszúságával is gondjai voltak, sokallta a hét percet – hangzik el a videóban.

Kövér László nem értett egyet a beszéd lerövidítésével, és azzal tette le a telefont: „nem korrepetálok többet” – idézte fel Orbán Viktor, aki végül egy teljesen új beszédet írt.

Beszélt arról is, hogy Nagy Imréék kommunisták voltak, ezért meg kellett magyarázni, hogy a Fidesz hogy kerül az újratemetésre, ezért volt a beszédében az a mondat, hogy az ő sorsukból tanulták meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlen.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy az újratemetés után beszélgetést szervezett Kis János filozófussal, az SZDSZ egyik alapítójával, aki hibának tartotta az oroszok kivonását sürgető részt.

Kis János végül arra az álláspontra helyezkedett, lehet, hogy igaza van a fideszeseknek, és nem volt idő előtti ezt követelni, de csak akkor, ha ősszel megdől a csehszlovák és az NDK kormány.

A miniszterelnök közölte, „nagy komcsi kampány” volt ellenük, mert kegyeletsértőnek tartották a beszédet.

Azt mondta, lehetett tudni, hogy rendszernek vége van, amikor a hatalom elismerte, hogy meggyilkolta az ötvenhatos mártírokat. Ezen a napon dőlt meg a kommunista rendszer Magyarországon – vont mérleget. Hozzátette, nyilvánvaló, hogy Nagy Imre áldozat, és ezért akkor az, aki felakasztatta, Kádár János, inkább talán gyilkos.

Orbán Viktor a videóban úgy értékelt: ez nem egyszerűen csak egy eseménye volt a rendszerváltásnak, hanem az a pillanat, amikor morálisan megbukott a rendszer.

MTI