ZSÍR

Orbán Viktor új rendeletet adott ki a Balaton védelmére 2025. aug. 29.

A rendelet szigorúbb szabályokkal óvja a tó ökológiai egyensúlyát és közhasználatú területeit. A szabályozás megakadályozza a vízparti zöldterületek magánkézbe kerülését, visszaszorítja a beépítéseket, miközben növeli a természetes partszakaszok és a parti sétányok hosszát. Az új előírások révén 70 százalékkal több közhasználatú terület válik elérhetővé, és 1568 hektárnyi partsáv marad beépítetlenül. Az átfogó szabályzással új időszámítás kezdődik a Balatonnál.

Augusztus elején derült ki, hogy a kormány átfogó programot indít a Balaton állapotának javítására. Akkor a Magyar Közlöny 1278/2025 kormányhatározatában tisztázták, hogy a kabinet átfogó akciótervet indít Magyarország legnagyobb tavának fejlesztésére.

Augusztus 27-én pedig megjelent a Balaton új szabályozásáról szóló rendelet: 287/2025. (VIII. 27.) kormányrendelet a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről.

A rendelet elsőként azt tisztázza, hogy

• „a Balaton pótolhatatlan nemzeti kincs, hazánk egyik legfontosabb természeti öröksége, erőforrása, amelyet kötelességünk a jövő nemzedékek számára is megőrizni és védeni.
• A Balaton mindannyiunké: elérhetősége és a part szabad megközelíthetőségének biztosítása közérdek,
• a vízparti közhasználatú területeket ezért mindenképpen meg kell óvni,
• bővítésüket a lehetőségekhez mérten elő kell segíteni, hiszen a térség Magyarország egyik leglátogatottabb, évszázados fürdőkultúrával rendelkező turisztikai célterülete”.

Az Orbán Viktor által jegyzett rendeletben azt is kiemelték, hogy a Balaton nem csupán egy vagyontárgy vagy üdülőhely:

„elsősorban egy ökológiai rendszer pótolhatatlan ökológiai szolgáltatásokkal, továbbá sokunk lakóhelye, ahol csak olyan tájba és településképbe illő, a térség infrastruktúráját nem túlterhelő fejlesztések megengedettek, amelyek összhangban vannak a helyi közösségek igényeivel, elképzeléseivel, kulturális és természeti örökségével”.

A rendelet megjelenését követőn Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára úgy fogalmazott, hogy „az új, egységes és minden korábbinál szigorúbb építési szabályozás garantálja a Balaton és környezete természeti szépségének, valamint ökológiai egyensúlyának megőrzését”.

A megjelent rendelet a tó vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szól. A rendelet megakadályozza a zöldterületek és a strandok magánkézbe kerülését, visszaszorítja a vízparti beépítéseket, és jelentősen növeli a természetes partszakaszok, valamint a parti sétányok hosszát.

A természetes partszakaszok hossza 102 kilométerről 112 kilométerre nő, míg a parti sétányok hossza 65-ről 95 kilométerre bővül, ami 50 százalékos növekedést jelent.

Lánszki Regő szerint összességében mintegy 70 százalékkal több közhasználatú terület áll majd rendelkezésre, beleértve az önkormányzati strandokat és a gyalogosforgalom elől el nem zárható parti sétányokat. Emellett 1568 hektárnyi olyan területet jelöltek ki, amely beépítetlenül megőrzendő parti területsávnak minősül, ahol a Balaton vonalától számított legalább 30 méteren belül új épület nem építhető.

Kikötő a jövőben csak olyan helyen létesülhet, ahol ahhoz az Agrárminisztérium és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei is hozzájárulnak.

„A BATÉK-rendelettel új korszak nyílik a Balaton történetében. Ezzel teremtjük meg a feltételeit annak, hogy a tó egyszerre legyen a természet menedéke, a helyiek otthona és mindenki számára elérhető élmény” – fogalmazott Lánszki Regő a közlemény szerint, amit az MTI összegzett.