LÓSZART, MAMA!

Örökre búcsút mondhatunk a hatvandolláros olajárnak? Vége van a szép időknek 2026. máj. 30.

befektetők optimisták, a szakértők realistábbak. Az olajár tartósan magas maradhat a beépített geopolitikai kockázati prémium miatt.

Az Egyesült Államok és Irán a legfrissebb hírek szerint ismét közel áll a megegyezéshez, szakértők szerint azonban az olajár nem éri el egyhamar a konfliktus kirobbanása előtti 60 dollár körüli szintet – sőt, lehetséges, hogy többé nem is lesz ilyen alacsony, mert azóta teljesen megváltozott a helyzet.

A legfrissebb hírek szerint már csak Donald Trump elnök jóváhagyására vár az amerikai–iráni megállapodás, amely újra megnyitná a Hormuzi-szorost és meghosszabbítaná a tűzszünetet. A kereskedők egyre optimistábbak, az olaj határidős jegyzései közel két hónapja a legnagyobb heti esés felé tartanak.

Gyakorlatilag kizárt, hogy az olaj ára visszatérjen a hordónkénti 60 dollárra, még akkor is, ha valóban megszületik ez a megállapodás

– mondta a MarketWatchnak Ben McMillan, az IDX Advisors befektetési igazgatója.

„A legjobb esetben is legalább három, de valószínűleg inkább hat hónap, mire helyreáll az olajellátás, de még évekig marad a beépített geopolitikai kockázati prémium” – figyelmeztetett.

Még nem világos, hogyan mozog az olajár a konfliktus lezárása után

Az elmúlt három hónapban a nyersolaj árát a Hormuzi-szoros zárlata és a Perzsa-öböl térségében az energia-infrastruktúrát ért károk tartották magasan – az utóbbi helyreállítási költségei egy április közepi elemzés szerint elérhetik az 58 milliárd dollárt.

A Hormuzi-szoros lezárása olyan adu, amelyet Irán csak egyszer tudott kihasználni, a térség államai levonják a tanulságot. A fontos átjáró elkerülésére több megoldás is van, némelyik gyorsan megvalósítható, csak pénz kérdése – de mindenképpen tovább növeli a költségeket.

A szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy mindez tartósan átárazza-e a kockázati prémiumot, mert

olyan strukturális változásokról van szó, amelyeket a tűzszünet nem tud egyszerűen feloldani.

A legnagyobb tankerek máshol szállítják az olajat

Az olajpiac normalizálódásának mechanizmusa összetett, az ellátást nem lehet egy kapcsoló elfordításával újraindítani, a folyamat sokkal inkább hasonlít egy háború által teljesen felborult ökoszisztéma újjáépítéséhez.

Először is, a Hormuzi-szoroson nem indul újra zökkenőmentesen a tartályhajó-forgalom még a tűzszünet meghosszabbítása esetén sem.

„A befektetők akkor hiszik csak el, hogy ennek a válságnak ténylegesen vége van, ha látják, hogy a hajók az Egyesült Államok és Irán áldásával tartósan áthaladnak a szoroson” – mondta a portálnak Parag Sanghani, az energetikai infrastrukturális befektetésekre specializálódott Westwood Holdings Group portfóliómenedzsere.

A legnagyobb (Very Large Crude Carriers – VLCCs) tankereket például a konfliktus miatt a világ más részeire irányították át, az Egyesült Államok és Kanada is jó üzletet csinál a globális olajkeresletből. Két-három hónap, mire ezek a nagy tankerek visszatérnek a Perzsa-öbölbe, feltöltik őket, és elszállítják az olajat a rendeltetési helyére.

„Effektív adó” a kockázati prémium

A logisztika azonban csak a történet egyik része, az energetikai infrastruktúra is súlyos károkat szenvedett, amelyeknek a mértékét teljesen csak akkor lehet felmérni, ha újraindul a forgalom a szoroson keresztül.

Katarban három-öt évre becsülik a Rasz Laffan cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) létesítmény helyreállításához szükséges időt – amennyiben kitart a tűzszünet.

Ebben a helyzetben a növekvő geopolitikai kockázati prémium „effektív adóként” fog működni, amely hosszú időre beágyazódik az olajárakba,

• a nyersolaj szállításának megnövekedett költségei,
• az alternatív szállítási útvonalak keresése
• és a tartályhajókra vonatkozó fokozott biztonsági követelmények költségei

fogják vezérelni.

A szoros hónapok óta tartó zárlata, az aknafenyegetések és az eseti támadások miatt ugyanis

a szállítók egyre inkább aggódnak a biztonság miatt.

„A hajózási ágazatnak vissza kell nyernie a bizalmát a Hormuzi-szoroson való áthaladásban, és meg kell oldania a háborús kockázati prémiumokkal kapcsolatos összes kérdést” – hangsúlyozta June Goh, a Sparta Commodities vezető olajpiaci elemzője, aki szerint a tankerek csak akkor térnek vissza távoli régiókból a Közel-Keletre, „ha látják a gazdasági ösztönzőt erre és a fenntartható békét az Öbölben”.

Forrás: vg.hu