A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Main philo

Orosz külügyminiszter-helyettes: Moszkvának nincs oka a NATO megtámadására 2026. szept. 1.

Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.

Minek támadna Oroszország a NATO-ra? Minek? A balti államok függetlenségét még a Szovjetunió is elismerte. És ők békében elhagyták az uniót. Miért támadnánk rájuk most?

 hangoztatta Grusko a Keleti Gazdasági Fórumon nyilatkozva. 

Nincs semmilyen ok, sem terv – egyáltalán nincs semmi, ami indokolná a támadást

– tette hozzá.

Ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszországnak minden haditechnikai eszköze megvan ahhoz, hogy megvédje a kalinyingrádi exlávét attól, hogy a Nyugat megkísérelje az elszigetelését.

Grusko szerint ha 2030-ra bebizonyosodik, hogy Oroszország nem fogja megtámadni a NATO-t, „ahogy azt demonizálói állítják”, akkor majd azt fogják hangoztatni, hogy ez azért nem történt meg, mert a szövetség idejében felkészült, és folytatni kell a gyorsított militarizálódást.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió részéről kezdeményeztek-e párbeszédet Oroszországgal a hangoztatott aggodalmak ügyében, azt válaszolta, hogy az európaiak részéről erre vonatkozó valós hajlandóság, szándék nem mutatkozott meg. Ebből, valamint Oroszország veszélyforrásként való megnevezéséből azt a következtetést vonta le, hogy ez az irányvonal hosszú távon, az ukrajnai konfliktus rendezése után is fenn fog maradni.

Ukrajnával kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, miszerint a Fekete-tengeren való támadásokra vonatkozó moratórium vagy a fegyverszünetek csak eltávolítják, nem pedig közelebb hozzák a valódi békés rendezést. Grusko szerint minden, amit a Nyugat Ukrajna ügyében tesz, a konfliktus elhúzását jelenti.

A különleges katonai művelet céljait vagy katonai, vagy – amit mi jobban preferálunk – politikai-diplomáciai eszközökkel fogjuk elérni

 mondta.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, ugyancsak Vlagyivosztokban, arra figyelmeztetett, hogy a balti térség katonapolitikai helyzetének eszkalációjára Moszkva pusztító következményekkel járó választ adhat.

Olaszország szégyenének nevezte, hogy Guido Crosetto olasz védelmi miniszter innovációs tanácsadójává nevezte ki Mihajlo Fedorovot, az ukrán katonai tárca volt vezetőjét. Emlékeztetett rá, hogy Fedorov az „emberölés léptékének növelését” szorgalmazta az ukrajnai háborúban.

Szörnyen cinikusnak” minősítette az ukrán vezetés arra vonatkozó terveit, hogy a második világháborúban elesett szovjet katonákat egy, a náci kollaboránsokéval közös panteonba temessék át.

A vonatkozó spanyol vádakra reagálva kijelentette, hogy Madrid soha nem fordult hivatalosan Moszkvához a ceutai migrációs válsággal kapcsolatban. Mint mondta, az orosz fél akkor szándékozik majd foglalkozni a spanyol részről megfogalmazott beavatkozási vádakkal, ha megerősítő bizonyítékokat terjesztenek elő.

Mert tények nélkül, számokkal, dátumokkal és nevekkel alátámasztott anyagok nélkül egyszerűen nincs miről beszélni

 mondta sajtóértekezletén a szóvivő.

Zaharova arra is felhívta a figyelmet, hogy Moszkvának „vannak speciális csatornái a kibertámadásokkal kapcsolatos kérdésekben az országokkal való együttműködésre”, és Madridban orosz nagykövetség működik, amelyhez el lehetett volna juttatni a vonatkozó megkereséseket. Mint mondta, a spanyol fél fordulhatott volna az ENSZ illetékes szerveihez is, de nem tette meg.

Elmondta, hogy az orosz külügyminisztérium hétfőn kifejezte tiltakozását a moszkvai japán nagykövetségnek a szeptember 8. és 24. között Hokkaido szigeten megtartandó Orient Shield japán-amerikai-ausztrál közös hadgyakorlatokkal kapcsolatban. A diplomáciai tárca felhívta a figyelmet az ellenintézkedések lehetőségére, provokatívnak és kategorikusan elfogadhatatlannak minősítve a távol-keleti határoknál folytatott katonai tevékenységet, amelynek keretében amerikai Typhon közepes és rövidebb hatótávolságú föld-föld rakéták indítására alkalmas rendszerek bevetését is tervezik.

MTI