AMMARHA!

Orosz radarok a szlovák utakon? A PS az egész projekt leállítását követeli 2026. aug. 11.

Egyre kellemetlenebb kérdések merülnek fel a szlovák belügyminisztérium radarprojektje körül. Az ellenzék szerint nem elég két vitatott berendezést leszerelni: az egész rendszert fel kell függeszteni és alaposan át kell világítani.

Újabb botrány körvonalazódik a szlovák utakra szánt sebességmérő radarok körül. Az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) kedden felszólította Matúš Šutaj Eštok belügyminisztert, hogy azonnali hatállyal állítsa le a teljes radarprojektet, és rendeljen el átfogó biztonsági auditot.

A vita elsősorban két, tesztüzemben működő radar miatt robbant ki. A berendezések eredetével és biztonságával kapcsolatban ugyanis olyan kérdések merültek fel, amelyekre egyelőre nincs mindenki számára megnyugtató válasz.

Nem csak két kameráról van szó

A PS biztonságpolitikai szakértője, Peter Bátor szerint a minisztériumnak nem szabadna megelégednie a két radar eltávolításával.

Az ellenzék azt szeretné, ha az egész, jelenleg kiépítés alatt álló rendszer működését felfüggesztenék, és teljes körű biztonsági ellenőrzésnek vetnék alá.

A kérdés ugyanis nem pusztán az, hogy egy adott kamera milyen sebességet mér. A rendszer a járművek rendszámát, helyzetét, sebességét és egyéb közlekedési adatokat is képes kezelni, ezért az ellenzék szerint különösen fontos annak tisztázása, hogy ki gyártja a berendezéseket, milyen technológia dolgozik bennük, és ki férhet hozzá az általuk kezelt adatokhoz.

Orosz gyártásúak a radarok?

A legnagyobb vihart az a feltételezés váltotta ki, hogy a Szlovákiában tesztelt kamerák orosz technológiához köthetők.

A PS szerint a berendezések rendkívüli hasonlóságot mutatnak egy Szentpéterváron gyártott radarokkal. A belügyminisztérium és a beszállító ugyanakkor tagadja, hogy orosz gyártmányú eszközökről lenne szó.

A minisztérium álláspontja szerint a berendezések biztonságának és eredetének tisztázása érdekében az illetékes állami szerveknek kell elvégezniük a szükséges vizsgálatokat.

Csakhogy éppen itt van a történet egyik legnagyobb problémája: a belügyminisztérium hétfőn már maga is arra kérte a beszállítót, hogy távolítsa el a két tesztradart.

Indoklásuk szerint a rendelkezésre álló dokumentáció nem bizonyította kellőképpen a készülékek és azok kulcsfontosságú alkatrészeinek eredetét.

Az NBÚ is vizsgálódik

A belügyminisztérium a Nemzetbiztonsági Hivataltól is biztonsági elemzést kért.

Az NBÚ időközben elvégezte a vizsgálatot, és eredményeit továbbította a belügyminisztériumnak. A tárca azonban egyelőre nem kíván végleges következtetéseket levonni a berendezések biztonságáról.

A két radar ráadásul csak tesztüzemben működött, nem kapcsolták össze őket a rendőrségi nyilvántartásokkal, és a minisztérium szerint ezek alapján nem szabtak ki bírságokat sem.

Ez azonban az ellenzéket nem nyugtatja meg.

Ciprusi cég, több tízmilliós projekt

A történetben egy ciprusi cég szerepe is felmerült. A PS azt szeretné tisztázni, hogy pontosan milyen szerepet játszott a vállalat a radarok beszerzésében, és hogy megfelelően zajlott-e az állami pénzek felhasználása.

Az ellenzék szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy a kamerákért fizetett ár megfelel-e a piaci áraknak.

A radarprojekt egyébként nem aprópénzről szól. Az eredeti elképzelések szerint 279 stacionárius radar kerülhetne a szlovák utakra, egy olyan rendszer részeként, amely automatikusan érzékeli a közlekedési szabályok bizonyos megsértéseit.

A projekt finanszírozásában európai uniós források is szerepet kapnak.

A kormány számára is kellemetlen helyzet

A belügyminisztérium most igyekszik hangsúlyozni, hogy a biztonság az elsődleges szempont, és éppen ezért nem hagyja figyelmen kívül a felmerült aggályokat.

A két vitatott radar eltávolítása azonban politikailag kellemetlen helyzetbe hozza a tárcát.

Ha ugyanis minden rendben volt a berendezésekkel, akkor jogos a kérdés: miért kellett eltávolítani őket?

Ha pedig valóban biztonsági kockázat merült fel, akkor az is kérdéses, hogy hogyan kerülhettek egyáltalán tesztüzembe a szlovák utakra.

A PS szerint ezért nem elegendő a két kamera leszerelése. Az egész rendszert át kell világítani, a beszerzés körülményeit pedig teljes körűen ki kell vizsgálni.

Nem csak a radarokról szól az ügy

A történet már messze túlmutat azon, hogy néhány sebességmérő kamera milyen gyárból származik.

Egy modern közlekedési kamerarendszer ugyanis jelentős mennyiségű adatot képes összegyűjteni. Rendszámok, időpontok, helyszínek, sebességadatok és akár képfelvételek is bekerülhetnek a rendszerbe.

Ezért a valódi kérdés az, hogy ki ellenőrzi ezt a technológiát, honnan származik, milyen szoftver működteti, és garantálható-e, hogy az adatokhoz illetéktelenek nem férhetnek hozzá.

A szlovák radarprojekt körüli történet tehát egyelőre korántsem zárult le. A két kamera ugyan lekerülhet az utakról, de a kérdések maradnak.

És ezekből most már egyre több van, mint válaszból.