POSTALÁDA
Oroszország követeli Finnország kilépését a NATO-ból
2026. nov. 17.
A német Bild bulvárlap azt állítja, hogy Oroszország követeli Finnország kilépését a NATO-ból - A Politico adatai szerint az Európai Unió legalább három táborra szakad
Oroszország állítólag azt javasolja, hogy Moldovát alakítsák át szövetségi köztársasággá, amelynek része Gagauzia és a Dnyeszter-menti állam.
Moldova EU-ba való belépése esetén pedig Dnyeszter-mentének és Gagauziának lehetőséget kell kapnia a függetlenségről szóló népszavazások megtartására. Tegnapelőtt,
Moszkva után, Trump küldöttei, Whitcoff és Kushner, Dublinban találkoztak Zelenszkijjel.
Ott megerősítették a Putyinnal folytatott beszélgetésük egyik legfontosabb eredményét: hogy az Ukrajnával kapcsolatos következő tárgyalásokhoz, amelyekre a közeljövőben kerül sor, az európaiak is csatlakozni fognak.Zelenszkij is erről beszélt – és felszólította Európát, hogy november végéig jelölje ki a tárgyalópartnerét. Ráadásul tegnap az amerikai képviselők is erre szólítottak fel, ma pedig Oroszország is ugyanezt nyilatkozta.
„Ha valóban van az európaiak között olyan személy, aki legalább valamilyen formában felhatalmazást kapott a tárgyalásra, ha az európaiaknak valóban van erre szándékuk. Készek vagyunk velük tárgyalni. És miután megértjük valódi szándékaikat és a békefolyamat előmozdítására irányuló hajlandóságukat, akkor már döntést lehet hozni egy, az ukrán szabályozás szerint kibővített, szélesebb körű párbeszéd lefolytatásáról” – nyilatkozta Peskov.
Európában azonban kettős folyamatok zajlanak. Egyrészt az EU, Nagy-Britannia és a NATO hivatalosan beleegyeztek abba, hogy megvitassák a háború utáni biztonsági architektúrát, amire Oroszország ragaszkodik az ukrajnai rendezés keretében. Korábban Európa nyíltan elutasította az ilyen megbeszéléseket, de az abu-dzabi találkozók csúcspontján hirtelen megváltoztatta álláspontját (amiről részletesebben itt írtunk).
Másrészt ahhoz, hogy belépjen a tárgyalásokba, Európának meg kell határoznia részvételének formáját. Ezzel azonban egyelőre problémák vannak. A kérdést a dublini csúcstalálkozón vitatták meg, amely éppen azon a napon került megrendezésre, amikor Whitcoff és Kushner ott találkozott Zelenszkijjel. De – ahogy a nyugati média írja – a tárgyalásokon való részvételről ott nem sikerült döntést hozni.A Politico adatai szerint az Európai Unió legalább három táborra szakadt.
Az egyik tábor az Európai Tanács elnökét, António Costót támogatja Oroszországgal folytatandó tárgyalások vezetőjeként (ő egyébként nemrég személyesen telefonált Putyinnal, amiért bőven kapott kritikát).
A másik táborban Franciaország és Németország áll, amelyek nem akarnak átadni Brüsszelnek a tárgyalóasztalnál elfoglalt helyüket.
A harmadik, „a legmagányosabb tábor” pedig az európai diplomácia vezetője, Kaia Kallas támogatói, aki kifejezte, hogy szeretné vezetni a tárgyalásokat.
Ugyanakkor „Oroszországgal szembeni kemény álláspontja elriaszthatja a Kremlt, és teherré teheti őt”.Ugyanakkor az EU egyik kulcsfontosságú országa – Németország – egyáltalán ellenzi az egységes tárgyalópartner kinevezését. Merz kancellár kijelentette, hogy már létezik egy „bevált formátum”, amelyben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vesz részt. Ezenkívül szerinte az ukrán kérdésen öt ország – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország – képviselői dolgoznak együtt. Nem látja szükségét ezeknek a formátumoknak a megváltoztatására.
Ugyanakkor tegnap Merz nem zárta ki, hogy találkozik Putyinnal a G20-csúcstalálkozón Miamiban (Oroszország nem erősítette meg a látogatást). Macron pedig tegnap Párizsban egyenesen felajánlotta magát tárgyalóként.
A Politico írja, hogy Párizs, akárcsak Berlin, nem érdekelt abban, hogy a tárgyalási felhatalmazást Brüsszelnek adja át. (szerk, megj.: EU, mi?!)
Meloni olasz miniszterelnök aktívan támogatja egy egységes európai képviselő kinevezésének ötletét, aki „egységes, hiteles hangként” fog fellépni, és javasolta, hogy ezt a döntést a közeljövőben hozzák meg, majd decemberben rögzítsék az EU-n kívüli európai partnerekkel – például az Egyesült Királysággal és Norvégiával – egyeztetve.„Túl sok különböző csoport vitatja ezt a kérdést” – mondta Meloni, utalva a finn és norvég vezetők nemrégiben Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésére. Bár a lap szerint Stubb is az egyik jelölt a tárgyaló pozíciójára.
Érdemes megjegyezni, hogy Európában minden egyes, tavaly óta folyó ukrajnai tárgyalási forduló alkalmával felmerül egy ilyen képviselő kinevezésének kérdése. Azóta azonban nem sikerült tárgyalót találni.
Kívülről úgy tűnik, hogy az európai országok képtelenek megegyezni és kiválasztani a megfelelő személyt vagy csapatot. De tekintve, hogy Ukrajna legfőbb európai támogatói eleve nem voltak elragadtatva az Oroszországgal folytatandó tárgyalások gondolatától, létezhet egy másik magyarázat is: az európai országok szándékosan akadályozzák az „egységes álláspont” kialakítását.
Jelenleg azonban jóval nagyobbnak tűnnek annak az esélyei, hogy ilyen tárgyalócsapat létrejön. Főként azért, mert erre már mindhárom tárgyaló fél – az USA, Ukrajna és Oroszország – nyíltan felszólította Európát. És ha Európa elutasítja a részvételt, úgy fog tűnni, mintha a háború folytatásának támogatója lenne.Például Németországban az ellenzék, amelynek népszerűsége meghaladja a kormányét, nyíltan bírálja Merz-t azért, mert nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal. Eddig a német hatóságok azzal érveltek, hogy Putyin nem akar tárgyalni. De most már ez az érv nem fog működni.
Mindazonáltal a tárgyaló kijelölése természetesen nem garantálja a sikert. Európa nem azért nem tud dönteni a jelölt személyéről, mert ez olyan bonyolult lenne, hanem azért, mert nem hajlandó elfogadni azokat a javaslatokat, amelyeket Oroszország a békeszerződések alapjául szán.
Összességében ezeket a javaslatokat titokban tartják, de egyes részletek kiszivárognak, vagy a sajtóba kerülnek. Így Peszkov tegnap kijelentette, hogy Moszkva a háború lezárását követően dokumentumokban rögzíteni kéri, hogy a NATO lemondjon a további terjeszkedésről. Vagyis gyakorlatilag lemondjon – még ha csak hipotetikusan is – Ukrajna és Moldova felvételéről a Szövetségbe.
A német Bild bulvárlap ugyanakkor azt állítja, hogy az Orosz Föderáció követelései valójában ennél sokkal szélesebb körűek: Oroszország követeli Finnország kilépését a NATO-ból, valamint a szövetség bázisainak elhelyezésétől való lemondást a balti államokban. Ugyanakkor a lap maga is megjegyzi, hogy nem tudni, támogatja-e Putyin ezt a javaslatot, és egyáltalán mennyire hivatalos ez a javaslat. Ezen verziók szerint A cikk szerint Oroszország nem ellenzi Ukrajna EU-tagságát. Moszva azt is javasolja, hogy demilitarizálják Odessza és Nikolajev kikötőit, és kössenek megállapodásokat a szabad hajózásról a Fekete- és a Balti-tengeren.
A lap szerint Moszkva továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki a Donyeck megye Kijev ellenőrzése alatt maradt részéből.
Oroszország azt javasolja, hogy Moldovát alakítsák át szövetségi köztársasággá, amelynek része Gagauzia és a Dnyeszter-menti állam. Moldova EU-ba való belépése esetén pedig Dnyeszter-mentének és Gagauziának lehetőséget kell kapnia a függetlenségről szóló népszavazások megtartására. Cserébe Oroszország azt javasolja, hogy vonják ki a nukleáris fegyvereket Fehéroroszországból, és mondjanak le a közepes hatótávolságú rakéták ottani telepítéséről, valamint vonják ki a csapatokat Dnyeszter-mentéből.
Oroszország nem erősítette meg ezeket a követeléseket, és nyilvánosan ismert javaslatai sokkal szerényebbek (ahogy fentebb említettük, Peszkov csupán azt követelte, hogy a NATO írásban kötelezze el magát arra, hogy ne terjeszkedjen tovább). Általánosságban azonban az európai média jelenleg aktívan foglalkozik azzal a témával, hogy még abban az esetben is, ha Putyin „békét kötne” Ukrajnával, ezt arra használná fel, hogy megtámadja Európát és „helyreállítsa az Orosz Birodalmat”.Vagyis a nyilvánvaló előrelépések – például az új biztonsági architektúra megvitatására vonatkozó beleegyezés – ellenére Európa valós hozzáállása ahhoz a békefolyamathoz, amelyet Trump ismét megpróbál újjáéleszteni, rendkívül ellentmondásos.
Nem utolsósorban az Európai Unión belüli ellentétek miatt, valamint az amerikai kongresszusi választásokon elért demokrata győzelem fényében, amelynek nyomán az amerikaiak az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek visszaállítását követelik.
Vukics Ferenc Hivatalos Oldala / Fb
Piros 7es



