AMMARHA!

Országunkat 50 liter benzinért! 2022. máj. 27.

Jegyezzük meg ezt a történelmi pillanatot: május 25. Egy álmos csütörtöki délután, amikor is Gulyás Gergely a kormányinfón Budepesten bejelenti, hogy péntektől külföldi, a mi esetünkben tehát szlovák személygépkocsik nem tankolhatnak 480 forintos benzint vagy gázolajat (nafta az amúgy!) Magyarországon, mert ezt az árstopot valójában a magyar állam a saját állampolgárai számára vállalta és nem a világ összes autósát szeretné így boldogítani.

Valahol olvastam egy jó kis liberális elemzést, komoly nyugati politológustól, hogy Orbán nagyon jól érzi a néplelket, tudja, hogy a fogyasztás, a FOGYASZTÁS mindennél előbbre való a magyarnak (és amúgy szinte minden nemzetnek a kerek világon), talán majd jó sok idő múlva, ha a kultúrharc sikeresen zárul, akkor a nemzet, a közösség érdekeit is előbbre tartja az istenadta nép, de addig a hasukon, a villanyúrán és a kocsi tankján keresztül kell „megfogni“ a magyart.

Nos e tekintetben szlovákia népe sem különbözik, sőt itt az elit sem különb, hiszen tudjuk, hogy anno Szvatopluk egy hófehér Jaguárét, akarom mondani lóért adta el a birodalmát Árpádnak.

Viszont amíg a mai szlovákiai politikai „elit“ egymást üti-vágja, a tót atyafiaknak teljesen elment a kedve a saját országuktól, hiszen nem marad neki más, mint a macskákat posztoló pénzügyminiszterten szörnyőlködni, meg a a Klus-Korcsok légtornász páros hajmeresztő külpolitikai kötéltáncát nézni.

Szóval nézi a saját hülyéit, és közben sóvárogva óhajt magának egy szlovák Orbán Viktort, ami kb olyan óhaj, mint Zámbó Jimmy fellépése az idei nyári falunapokon... Ehelyett hát elmegy és betankol meg bevásárol abban az országban, amely a számára elvileg ellenség, na de ha az „ellenség“ megetet, megitat, felnyergel, akkor lehet, hogy nem is ellenség? Viszont a magyar kormány is csak addig nyújtózkodhat,

ameddig Kismagyarország népe befér a védelmező takaró alá, így hát bemondta az unalmast: benzin, nafta nyet!

Meg is indult hát szlovákia népe ezen az álmos csütörtöki délutánon délre, hogy még egyszer beerőszakoljon 50 liter anyagot a lovaiba és fájó búcsút intsen a benzinkutaknak.

Ez az a nép, amelyik 50 liter benzinnel megvásárolható, s ez így van jól. Ez a nép több már soha nem lesz, kevesebb viszont még lehet, és nagy valószínűség szerint lesz is, amikor majd újra oltalmat kér a közös Kárpát Hazánkban, és ezt még egy magyarul (is) beszélő Sátán sem akadályozhatja meg, bármennyire is őgy gondolja, hogy most ő a soros a történelem kerekének a rossz irányba való forgatásának.

Szóval ennyit a nemzeti öntudatról, amely kimerül egy, az utolsó cseppig kirázott benzines pisztolyban.

Papp Sándor