CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Őry: közösségünk fogyásának üteme alig változott!
2022. jan. 21.
A felvidéki magyarságra vonatkozó társadalmi, nyelvhasználati és gazdasági kérdésekkel foglalkozó Pro Civis pénteken délelőtt tartott sajtótájékoztatóján értékelte a 2021-es népszámlálás nemzetiségi és nyelvhasználati adatainak legfontosabb tanulságait. Ugyanitt mutatták be a szervezet frissen elkészült, népszámlálási eredményeket összehasonlító interaktív adatbázisát - írja a ma7.sk.
Őry Péter a PT elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere bevezetőjében leszögezte, hogy bár a magyart második nemzetiségként megjelölők számával együtt valóban elhanyagolhatónak tűnhet az elmúlt tíz év fogyása, más adatokat, például az anyanyelvre vonatkozó statisztikákat figyelembe véve a helyzet korántsem ilyen rózsás.
A 2021-es népszámláláson 422 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek, 34 ezren pedig a második helyen tüntették fel azt. 2011-ben 458 ezer volt ez a mutató, 2001-ben pedig még 520 ezer, az előző két alkalommal második nemzetiséget nem lehetett jelölni. Az anyanyelvi adat ennél többet mond: 2011-ben 508 ezren, most mintegy 45 ezerrel kevesebben, 462 ezren vallották magukat magyar anyanyelvűnek.
A Pro Civis által elkészített adatbázis elérhető az önkormányzás.sk oldalon.
Őry Péter a felső-csallóközi települések adatainak elemzését ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes falvakban a féktelen ingatlanberuházások miatt micsoda veszteségek érték a magyarságot. Van olyan település, Olgya, ahol húsz év alatt 94%-ról 40%-ra csökkent a magyarság aránya.
Hogy ezeket a mutatókat ne csak önmagukban lássuk, hanem kontextusban tekinthessük át, a Pro Civis egy külön interaktív adatbázist hozott létre, amely a 2001-es, 2011-es és a 2021-es népszámlálás adatait teszi összevethetővé.
Fotó: onkormanyzas.sk
A vártnál jobbak az adatok ez igaz, mindenki rosszabbra számított, de azt is látni kell, ha megnézzük a tendenciát, tízévente mintegy 8%-ot veszítünk a nemzetiségi arányból, anyanyelvhasználatnál 9%-ot
- húzta alá Őry.
A Pro Civis elnöke kihangsúlyozta, az általuk összeállított adatbázis az első, amely az elmúlt húsz év mindhárom népszámlálásának statisztikáit tartalmazza, ezek az adatok egyesével elérhetőek ugyan, de így együtt, összehasonlításban most először mutatják be a magyar közösség etnikai arányait. Az 1991-es népszámlálás adatait azért hagyták figyelmen kívül, mert a kilencvenes évek közigazgatási reformja jelentősen átalakította az ország képét.
kcs/ma7.sk
Piros 7es
