LESZ, LESZ, LESZ
Őry Péter: Egyenrangúságra, egyenjogúságra és egyenértékűségre van szükség közösségünk megmaradásához
2023. szept. 26.


Csallóközcsütörtök ötödször is megválasztott polgármestere 17-es sorszámmal indul a Szövetség listáján a parlamenti választáson. Elnöke annak a Pro Civis polgári társulatnak, amely a magyar nyelvhasználat egyenrangúvá válását is segíti. És arra is van példa, hogy a nemzet egyik napszámosának nevezték. Őry Péterrel beszélgettünk.
Mintegy 30 éve, hogy a Duray Miklós vezette Együttélésben munkatársakként találkoztunk. Milyen érzéssel tekintesz vissza erre az időszakra?
Az Együttélés politikai mozgalom alapfilozófiája az egyenrangúságból, az egyenjogúságból és az egyenértékűségből indult ki, miszerint ezek egy országon belül megilletnek minden egyes személyt és közösséget is. Erről szól a Duray Miklós és társai által megfogalmazott társnemzeti koncepció, és ugyanezekre az értékekre kellene ma is alapoznia minden politikusnak, aki képviselni akarja a számbeli kisebbségben élőket.
Jövőre lesz harminc éves a komáromi nagygyűlés, annak miben látod a mai üzenetét?
Az 1994. január 8-i nagygyűlésen a kollektív jogok mellett az önigazgatás, az önkormányzás igénye közösségi szinten is megjelenik. Ha elolvassuk a 30 éve írt dokumentumokat, azok ma is időszerűek.
Tehát van hozadéka a rendszerváltozás után eltelt három évtizednek…
Mindig voltak sikerek és kudarcok is. Emlékezzünk pl. a „táblaháborúra”, amikor még azért folytak a politikai küzdelmek, hogy településeink nevét két nyelven tüntessék fel. Ma már az a kérdés, hová szeretnénk eljutni a kétnyelvűség terén. Választások előtt állunk, jó emlékezni arra, hogy a többnyelvű választási tájékoztatót az MKP harcolta ki, mégpedig parlamenten kívüli pártként tette ezt!
Az MKP-ban egy ún. „autonómia-modell” is született, amelyet önkormányzati alelnökként dolgoztál ki szerzőtársaiddal. Ennek lassan 10 éve, ez is időszerű?
Ez az önkormányzási koncepció. Ha közigazgatási reform lesz az országban, jól használható. Az MKP-ban kidolgozott koncepció arról szól, hogy a természetes regionalizmus elve mellett hogyan hozzuk létre azokat a kerületi önkormányzati egységeket, amelyek a mi sajátos – pl. a nyelvhasználat és a kultúra területén – feladatainkat is kezelni tudnák.
Lehet a szlovákokkal erről gyakorlatias vitát folytatni?
Ez nem csak elméleti lehetőség, hiszen a mai helyzet megváltoztatására van fogadókészség a szlovákok részéről is. Ha velük beszélgetek, elmondom, hogy pl. a liptói régió is megérdemelné, hogy önálló megyéje legyen, hiszen egy turisztikai, építészeti és földrajzi sajátossággal bíró tájegységről van szó. Ahogy ezt elmondhatjuk a magyarok által lakott régiókról is, érvényes ez a Csallóközre, a Mátyusföldre, a Csilizközre, a gömöri-nógrádi régióra, a Szepességre is, Bodrogközre, Ung-vidékre és még sorolhatnám…
Az Európai Unióban létező autonómiák is segíthetnek ebben...
A természetes régiók nyelvi és kulturális identitással bírnak. A lakossági fórumokon gyakran hozom fel a Dél-Tirolban szerzett tapasztalataimat, ahol megduplázódott egy nemzeti kisebbségi sorsban élő közösség, ugyanakkor a számbeli többségben élő közösség is gyarapodott. És pont azért, mert természetes regionalizmuson alapuló önkormányzási és önigazgatási rendszerük van, amelyben mindenki egyenrangú, egyenjogú és egyenértékű. Beleértve a nyelvhasználatot és adózást is.
Hamarosan új parlamentet választunk. Ötször megválasztott polgármesterként milyen önkormányzati változásokat támogatnál?
Olyan nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, hogy ezzel kapcsolatban egy ezer oldalas könyvet is teleírhatnánk. A Pro Civis polgári társulásban ezeket a kérdéseket is napirenden tartjuk, erről szól például az Önkormányzati Szemle c. folyóiratunk vagy a Torvenytar.sk és a Mennyiterek.sk honlapunk is.
Tapasztaltam, hogy ez utóbbit gyakran használják most a választási fórumokon, hiszen számszerűen megmondja, hogy bármely konkrét település mennyit nyer vagy veszít a tengerszint feletti magassága függvényében.
Örülök, ha ez átüti másoknál is az ingerküszöböt. Itt arról van szó, hogy az állam a beszedett adóból mennyit juttat vissza az önkormányzatokhoz. Ezzel kapcsolatban egyébként az Európai Parlament Petíciós Bizottságához is fordultam, az ügy az Európai Bizottsághoz került. Itt köszönöm meg Vincze Loránt EP-képviselő segítségét, azon dolgozunk, hogy jogi úton is legyen folytatása ennek az ügynek, hiszen a tengerszint feletti magasság alapján diszkriminálnak településeket.
Néhány számszerű példa?
Az alacsony tengerszinten fekvő kis lélekszámú települések járnak rosszul. Amíg Pozsonyban pl. 600 eurót kap a város egy lakosra, addig Csallóközcsütörtökben 370-et, Barsbaracskán és Pozbán pedig csak 320-at. Gyakorlatilag ugyanazokat a közszolgáltatásokat kell biztosítanunk. És itt is visszakanyarodhatunk az egyenrangúság, az egyenjogúság és az egyenértékűség szükségességére. Ugyanis a számok azt mutatják, hogy az állam számára a polgárok nem egyenrangúak a különböző településeken.
Már harmadszor hozod fel a beszélgetésünk elején hangoztatott értékeket. Bizonyára nem véletlenül…
Hogyne, ha közösségünk megmaradása szempontjából nem fogjuk ezt az elvet követni, akkor nem jutunk előre.
Finisel a választási kampány. A lakossági fórumokon milyen fő üzenetet próbálsz eljuttatni a választópolgárokhoz?
Két dologra, ha csak tehetem, mindig rámutatok. Az egyik a beneši dekrétumok, amelyeket ma sem helyeztek hatályon kívül, jogi hatásuk nincs törölve. Háborús bűnösök vagyunk, ráadásul a Szlovák Földalap honlapján olvasható egyik éves jelentés szerint 2018-2019-ben kb. 400 hektár föld elkobzását hajtották végre a beneši dekrétumokra hivatkozva. Itt sincs tehát egyenjogúság.
A másik dolog az, hogy az elmúlt évtized alatt Szlovákia parlamentjében a demokrácia a politikai kultúrát tekintve mélypontra jutott. A parlamentbe sokan azért szeretnének bekerülni, hogy jól éljenek, nem pedig a törvényhozás lehetősége okán. Ez pedig óriási különbség.
A Piros 7-es közösségi oldalán az egyik interjúmnál olvastam egy olyan olvasói hozzászólást, miszerint Őry Pétert, as nemzet napszámosainak egyikét is megkérdezhetnénk. Nem ezért találkoztunk most, de talán jó tudni. Mit tennél parlamenti képviselőként?
Köszönöm mindenkinek, akik értik, hogy mit és miért csinálunk. A közösség érdekében igyekeztem eddig is tevékenykedni. Úgy gondolom, azért kell a törvényhozásba kerülnünk, hogy ott olyan jogszabályokat alkossunk, amellyel segítünk az embereknek.
A nyitókép a szerző felvétele

Oriskó Norbert


