A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
3000

Pánik a tőzsdéken az SVB bukása miatt 2023. márc. 14.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Pénteken Amerikában becsődölt a Silicon Valley Bank, ami a tizenhatodik az amerikai bankok rangsorában, tehát maximum egy középbankról van szó. Önmagában ez a bankcsőd tehát nem lenne olyan nagy dráma, de mégis nagy a szerepe ennek a banknak, ugyanis a technológiai szektor színe java, a technológiai startup szektor mintegy háromnegyede itt tartotta a pénzét.

A Lehman Brothers 2008-as bukásához képest ez nagyjából semmi, de például a most népszerű mesterséges intelligenciát működtető cég is érintett a dologban. Vagyis az innovációt jelentő cégeket akár 10 évvel is visszavetheti ez az egész mizéria.

A bankcsőd jellemzően a kisebb startupokat, a 10-100 fővel dolgozó cégeket hozza nehéz helyzetbe, mert simán lehet, hogy ezeknek a kisebb cégeknek csak itt volt számlájuk. A nagyobbak jellemzően 5-6 bank között is szétosztják a pénzüket.

Feltehetjük magunknak a kérdést, hogyha az USA-ban többszáz bank van, hogy lehetséges az, hogy pont ez az egy játszik ilyen meghatározó szerepet a technológiai szektor életében?

Alapvetően azért, mert amikor 1983-ban megalapították, már akkor azzal a céllal hozták létre, hogy ott a Szilikon Völgy környéki startupoknak segítsen. Így ezért velük szemben jellemzően rugalmasabbak voltak mint a klasszikus bankok. Például azzal is, hogy veszteséges cégeket is hiteleztek a majdani nagy dobás reményében és a tartozás fejében beváltható részvényopció ellenében. Amikor majd ezek a kezdő cégek kinövik magukat, tőzsdei cégekké válnak és nőni kezd a részvényeik ára, akkor be lehet söpörni a nagy hasznot. De ez nyilván spekuláció és az ilyen cégeknek hitelt adni nem kis rizikó.

Ez be is igazolódott. De nem ez volt a csőd egyetlen oka.

Tavaly, ugye, pont a technológiai ágazat bukott nagyot, számos cég elvesztette korábbi - igaz történelmi csúcson lévő - értékének mintegy háromnegyedét.

Tavaly a kriptopiac is összeomlott, és állítólag ennek a banknak is komoly, mintegy 30-40 százalékos kriptokitettsége volt. Ez is közrejátszhatott. De leginkább az, hogy a befektetők a tavalyi meredek lejtmenet után már nem igazán bíztak a technológiai szektorban, nem nyomták bele úgy a kockázati tőkét, mint korábban. Így a cégek kénytelenek voltak elkezdeni felélni az SVB-ben tartott, bespájzolt pénzüket. Azaz elkezdték nagy tételekben kivenni a pénzt a bankból a működésük biztosítására, amelynek idővel elfogyott a készpénztartaléka. Kénytelenek voltak jelenteni a fizetésképtelenséget a bankfelügyeleti hatóságnak, majd kisvártatva le is húzták a rolót. Sőt azóta még két kis bank is csődöt jelentett. A California bank és Silvergate bank.

Kitört a pánik, hogy ez más bankokkal is megtörténhet. Az emberek és a cégek elkezdték a kisebb bankokból kivenni a pénzüket, és a párna alatt tartani, vagy ártrakni a nagy multibankokba. Ha ez a folyamat tovább elhúzódik és  egyre komolyabb méreteket ölt, akár más bankoknál is lehetnek likviditási gondok.

Európába is átgyűrűzött a bankpánik. Szinte minden nagyobb tőzsdeindex mintegy három százalékos esést produkált tegnap, de voltak kisebb bankok az óceán mindkét oldalán, amelyek értékük mintegy 70-90 százalékát elvesztették pénteken és hétfőn.

A BUX zászlóshajója, az OTP is mintegy 8 százalékot esett hétfőn.

Biden megpróbálta lecsillapítani a kedélyeket, azt mondta, hogy a bankszektor stabil, és a betéteseket az egy főre garantált 250 ezer dollár felett is kártalanítja a központi betétvedelmi alap. Az SVB céges ügyfelei is visszakapják a betétjüket. De a cégek a pánik miatti tőzsdei esés következtében elszenvedett értékvesztését, a részvényár esésével járó kárt, nem fogja az állam megfizetni senkinek.

Annak ellenére, hogy Amerika eddig, ha beütött a gebasz, mindig annyi dollárt nyomtatott, amennyit nem szégyellt. Vagy, amennyi papírja és festéke volt épp raktáron.

Persze, a fedezetlen dollárokat sem lehet a végtelenségig önteni a gazdaságba, mert az USA-nak már így is jóval több a belső és külső adóssága, mint az ország összvagyona.

De, amint Joe papa a rá jellemző hányavetiséggel bemondta: Ilyen a kapitalizmus!

Azaz lesznek még jópáran, akik a szopóka kellemetlenebb végén találhatják magukat.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!