TE BUZERANT!

Papp Sándor: Krúbival Szövetségben 2022. júl. 18.

Képzeljétek el, hogy 1977-ben megjelent egy cikk az Új Ifjúság nevet viselő színes, ifjúsági hetilapban, (Cseh)szlovákiában. A cikket valami Zolczer írta és a Piramis együttest gyalázta, hogy mennyire rombolóan hat a zenéjük a kommunista erkölcsre (arra!), és egyébként is felháborító, hogy ki engedte be őket ide a dekadens Magyarországról, meg blabla...

Nos 1977-ben se internet, se Facebook, csak toll és papír, amelyet tízezrek ragadtak meg és írták a tiltakozó, felháborodott leveleket a szerkesztőségbe, ahol pártpolitiailag pánikba esett az összes elvtárs, mert ilyennel még nem találkoztak. Fiatalok tömege küldte el a bánatba az egész komcsi bagázst, és írta le, hogy

nekik Révész Sanyiék dalai jelentik a mindent, mert a Piramis énekli meg helyettük is azt, amit a lázadó, fiatal lelkük legbelül érez:

a megnemértettséget, a szeretethiányt, a szabadságra való vágyódást, a szerelem érzését.

Nem volt más lehetőség, a szerkesztők lehoztak pár ilyen levelet a következő hetekben, persze azért mellette utasítottak a kommunisták pár fiatal kádert is, hogy írjanak ők is levelet amiben elítélik a dekadens rockzene terjedését a szocialista világunkban. Így aztán volt egy pár hétig tartó „vita” a színes újság hasábjain, ami amúgy úgy volt színes, hogy pl egyik héten piros volt, a másik héten kék, stb, és amikor az olvasó kezébe vette a lapot, ő is azonnal színes lett a vacak minőségű nyomdafestéktől.

Igen, mi így lázadtunk 1977-ben egy rendszer ellen, amelyik elvette a kamaszkorunkat, meg a szüleink teljes életét, aztán 1989-ben huszonévesen vettük ki a részünket a rendszer eltakarításából. Győzött Révész Sanyi „őszintén akarok élni” sora, és ez azóta se változott sokunknak, bár már közeledünk a nyugdíjas korhoz, és

egyre inkább aktuálisak a Piramis dalai ebben a rothadó neoliberalizmusban, amelynek már semmi köze az eredeti liberalizmushoz.

Nagy vita volt a napokban egy Krúbi nevű, zene alatt beszélő ember koncertjéről a gombaszögi fesztiválon, ahol a szövegekben obszcén szavakkal illeti a magyar miniszterelnököt, meg jópár politikust. Azt mondják, hogy a közönség online kívánságkosarába ő került be győztesen és a szervezők eleget tettek a kérésnek. Rendben, mi mást is tehettek volna, bár szerintem ők is tudták, hogy ezt a helyzetet nem fogják megúszni botrány nélkül. Bennem már csak az a kérdés merül fel, hogy az a fiatal aki azt üvölti a „zenésszel” együtt a koncerten, hogy „Orbán, verd ki a Ferinek!”, az tudja-e, hogy Orbán adott támogatást a falujában a templom, az óvoda, az iskola felújítására, továbbá a vállalkozóknak, a helyi magyar szervezeteknek, továbbá Orbán politikai programjának köszönhetően épülnek hidak a határfolyóinkon, újulnak meg középületek a városainkban. 

Tudja-e, hogy Orbánnak köszönhető, hogy élhetőbb a magyar közönség élete itt is.

Szóval értem én, hogy lázadni jó dolog ebben a korban, hiszen mi is ezt tettük, csak hát nekünk volt miért. Most meg jódolgotokban teljesen meghülyítenek benneteket az ilyenek, és

azt sem tudjátok, hogy mit, miért üvöltöztök.

Viszont egy dologra jók lesztek. Hamarosan majd szavazni kell és akkor majd „Virág elvtársék” kérnek tőletek valamit. Sok-sok szavazatot. Hát ezért nem szól semmit a Szövetség Krúbi miatt, mert erről szól a színfalak mögötti érdek (és nem érték!) szövetségük...

Bánom is én, szidhatod Orbánt, csak SZAVAZZ RÁM! és akkor majd jó lesz.

Aha.

nyitókép: allevents.in
Papp Sándor