CINK

Papp Sanyi: Figyelem! Eltűnt! Keressük! 2024. jún. 18.

Házibuliból eltűnt egy erősen ittas férfi, másnak reggel keresték a szintén atomrészeg haverjai, de nem találták. Végső kétségbeesésükben riasztották a rendőrséget, azok meg a helyi polgárőröket, vadászokat, környékbeli önkénteseket.

A nagy civil csapat tagjai, kint a terepen egy kisebb káosz és eligazítás után, - mert nem ismert mindenki, mindenkit, - elindultak a kertek alatt az erdő felé, csatárláncot alkotva, keresni az eltűntet.

Több órás hiábavaló mászkálás után egyszer csak kiderült, hogy a keresett személy a keresők között van és ő is kereste az eltűntet, merthogy felébredt a kertek végében abban a csoportosuló káoszban és még kellően részegen, de jó szándékkal vezérelve beállt a csatárláncba, mert hallotta, hogy egy eltűnt személyt kell megkeresni…

Na, valahogy így lehet ez a Magyar Szövetség háza táján is. Az egyes felvidéki webportálok ezerrel gyártották és keresték a választási kudarcok okait, és nagy valószínűséggel a párt többszörösen másnapos vezérei, jelöltjei ott sumákoltak az önkéntes keresők között, ugyanis ők maguk képtelenek voltak józan eltökéltséggel megtenni azt amit a betyárbecsület megkövetel:

Senki nem vette a fáradságot, hogy nyilvánosan színt valljon. Ez mindent elmond a jellemekről.

Szépen csendben lelép mindenki a nyári vakációkra, miközben a kánikulában majd szervezi a szeptemberi konferenciára a saját túlélésnek a stratégiai lépéseit, mert ebben azért vérprofik egyesek.

Az ingyen vacsora iránti vágy eléréséhez mindig lesz kellő energia és szervezőkészség, ami persze nem cél, csak eszköz.

Eszköz a parttalan továbbevickéléshez egy ócska ladikban a szlovákiai politika tengerén.

Keressük az önkritikus kiértékeléseket.

Keressük az önkéntes lemondásokat.

Keressük a felvázolt terveket a megújulásról.

Keressük a paradigmaváltást.

Keressük, de nem találjuk, mert nincs semmi ilyen.

Ami végtelenül elszomorító, hogy nem csak a politikában nincsenek meg ezek a reflexek, hanem a közéleti szereplők sem igazán nyilvánultak meg sem szakmai sem közösségi-érzelmi szinten.

Rezignáltság, csendes beletörődés és fogalmatlan állapotok a jövőt illetően.

Na de ne szomorkodjunk! Napok kérdése és itt a habfürdő a focipályákon, az iszapbirkózás a falunapok hajnalán a saját sör és vizelet koktéljában a sörsátor mögött.

Itt vannak a megtámogatott sztárok, akik elfeledtetik velünk a valós életünk valós bajait, bedobunk egy lasz@rom tablettát és az élet szép lesz…

Aki meg ilyen kritikus, savanyú cikkeket gyárt, az megérdemli, hogy savanyú maradjon, mert amúgy itt a Felvidéken minden rendben van, erős regionális pártunk van, sok képviselővel, meg izé…

Figyelem! Keressük! A felvidéki magyar közösség lassan, de biztosan felolvad a szlovák társadalomban…

Jó mulatást, szép nyarat mindenkinek!