CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Párizs ledobhatja az atomot, ha megindulnak az oroszok? 2026. máj. 28.

Új szövetség alakult Európában, miután Oslo rájött, hogy az amerikai segítség talán már nem minden helyzetben garantálja a túlélést. Norvégia hivatalosan is csatlakozott a francia vezetésű nukleáris kezdeményezéshez, ami azt jelenti, hogy a skandináv állam mostantól a francia nukleáris védőernyő alá tartozik. 

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök szerdán Párizsba utazott, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel aláírja az új védelmi megállapodást. Støre nyíltan kimondta, hogy a döntés mögött az európai biztonságpolitikai helyzet radikális megváltozása, Oroszország tömeges nukleáris újrafegyverkezése és az Ukrajna ellen indított teljes körű háború áll. Bár Norvégia 5,6 milliós lakosságával elkötelezett NATO-tag, az Északi-sarkvidéken közvetlen közös határa van Oroszországgal, ez a földrajzi közelség pedig a jelenlegi helyzetben azonnali és kézzelfogható védelmi garanciákat követelt.

A megállapodás értelmében egy Norvégia elleni agresszió a gyakorlatban akár azonnali francia nukleáris választ is kiválthat, így Párizs és Oslo szövetsége az egyik legkomolyabb elrettentő erővé léphet elő a térségben. Franciaország még márciusban ajánlotta fel nukleáris arzenálját az európai államok számára, Norvégia pedig Lengyelország és Litvánia után a harmadik olyan oroszországgal határos állam, amely élt is a lehetőséggel. Bár a paktum súlya óriási, a norvég miniszterelnök igyekezett hűteni a kedélyeket, és leszögezte, hogy békeidőben nem fognak atomfegyvereket telepíteni Norvégia területére.

A globális erőviszonyokat tekintve azonban kérdéses, hogy a francia elrettentés önmagában mekkora súllyal bír az orosz medvével szemben. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint ugyanis míg Oroszország és az Egyesült Államok egyenként mintegy 5000 atomtöltettel uralják a világot, addig Kína 500, Franciaország 290, Nagy-Britannia pedig mindössze 225 töltettel rendelkezik. 

Franciaország 290 atomtöltete ugyan eltörpül a moszkvai arzenál mellett, az európai biztonságpolitikai sakktáblán mégis ez az egyetlen önálló, kontinentális atomhatalom által nyújtott garancia, amelyre a szomszédos államok támaszkodhatnak Washington kiszámíthatatlansága esetén. Európa katonai önállósodása ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett, de a tét nem kevesebb, mint egy esetleges nukleáris világégés kockázata.

MTI