Passzív vs. aktív hozzáállás 2024. ápr. 16.

Elon Musk, a világ egyik leggazdagabbb embere, a Tesla autógyár, a SpaceX űrrakétagyár és az X (korábban Twitter) közösségi platform tulajdonosa, az egyik legismertebb és a véleménye által legbefolyásosabb milliárdos egy Bloomberg-interjú kapcsán rávilágított a passzív befektetés problémájára.

Szerinte a részvénypiac túl nagy hányadád uralják a passzív befektetési alapok, ami azt eredményezi, hogy túl nagy hangsúly helyeződik a negyedéves céges eredményekre. Azok pedig szinte ellehetetlenítik az egészséges cégvezetést.

A portálnak adott interjújában Elon Musk emiatt kétségeit fejezte ki az amerikai pénzügyi piacok jelenlegi állapotának egészségességével kapcsolatban.

Kritizálta a túlzott szabályozási terheket, és kiemelte a fent említett "passzív befektetéssel kapcsolatos problémát" is, amely szerinte hozzájárul a piacok túlzott volatilitásához. Azaz a részvényárak egyre nagyobb áringadozásához.

Továbbá azon állítását is kibontotta, miszerint a vállalatokra túl nagy nyomás helyeződik a negyedéves eredménykényszer miatt.

A nyomás szerinte a cégek hatékonyságának csökkenéséhez vezet, mivel a vállalatok eme rövid időszakok pozitív eredményeinek elérésére helyezik a fő hangsúlyt a távlatibb gondolkodás helyett.

Tudniillik, a passzív invesztálás lényege az, hogy a befektetők nem konkrét cégek részvényeit vásárolják meg bizonyos, szerintük fontos mutatók alapján, hanem egyszerűen választanak egy teljes indexet, például a legnépszerűbb S&P500-at leképező SPY jelű ETF-részvényt. Ez az ETF (rengeteg másikhoz hasonlóan) a piaci kapitalizáció alapján súlyozva a legértékesebb cégeket, és a negyedéves eredmények alapján sorol be az indexbe újajat, illetve dob ki meglévőket. Vagyis a cégek számára létfontosságú, hogy ott legyenek az indexben, mivel az biztositja a passzív pénzek érkezését a cégbe.

Ezért igyekeznek minden áron "jó" negyedéves eredményeket felmutatni.

Musk kiemelte, hogy a SpaceX magántulajdonban tartása lehetővé teszi egy megfelelőbb kockázati modell alkalmazását, mint egy olyan nyilvánosan jegyzett vállalatnál, mint a Tesla. Ugyanakkor elismerte, hogy a Teslának a nyilvános piacra lépés tagadhatatlanul előnye vált, hiszen rengeteg beáramló pénzre tettek így szert.

Vélhetően beleértve a passzív befektetési pénzeket is.

A dél-afrikai származású techmogul, a sokak által szinte látnoknak tartott multimilliárdos ugyan megdicsérte Jack Bogle-t, a Vanguard Group alapítóját a passzív befektetés népszerűsítéséért, de egyben kifejezte azon aggodalmát is, miszerint ez a „trend“ túl messzire ment.

Szerinte „túl nagy a passzívan kezelt piac aránya, és az aktív befektetőknek nagyobb szerepet kellene játszaniuk a piaci trendek alakításában“.

Ez nyilván igaz, de az aktív befektetési forma egyrészt drágább (jóval magasabbak a kezelési illetékek), illetve, ha egyénileg épít részvényportfóliót az ember, akkor sokat kell vele bíbelődni, rengeteget tanulni, olvasni és állandóan képben lenni, amit csak kevesen vállalnak be. Nem beszélve a nagyobb rizikóvállalás szükségességéről.

Úgyhogy a befektetési piacon is tarol a politika világából jól ismert csordaszellem.

Az árral ugyanis mindig könnyebb úszni, mint - adott esetben - azzal szemben. De ellenben az is igaz, hogy világos cél nélkül az ember csak sodródik a tömeggel. Ráadásul  nem is mindig jó irányba.

Ahogy az az élet számos területén megtapasztalható, a túlzott komformitás, a kitaposott középút, a langyos centrizmus, a kényelmes sordródás keresése nem mindig üdvös.

Ez vonatkozik a tőzsdére is, meg a politikára is.

Margóra: Az első negyedévre vonatkozó céges jelentések épp most kezdenek nyilvánosságra kerülni. Úgyhogy lehet figyelni, meg izgulni (ha van miért).

(Fotó: eonline.com)