AMMARHA!

Pengeélen táncolunk, közeleg a billenési pont: extrém időjárást hozhat Magyarországra is a kulcsfontosságú tengeri áramlás összeomlása 2026. okt. 28.

Egy műholdas mérésekre épülő új elemzés szerint az Atlanti-óceán áramlatrendszere, amely Európa éghajlatát enyhíti, az elmúlt évtizedekben jelentősen gyengült. Ez az eddigi egyik legerősebb bizonyíték az áramlás lassulására - közölte a Newscientist.

Az atlanti meridionális átforduló keringés (AMOC) – amelynek a Golf-áramlat is része – meleg, sós vizet szállít a Mexikói-öbölből az észak-atlanti térségbe, ahol a víz lehűl, lesüllyed, majd a tengerfenéken visszaáramlik délre. A lehűlés során a víz hőt ad le a légkörnek.

Richard Allan, a Readingi Egyetem kutatója és munkatársai műholdas adatok alapján kiszámolták, hogy

az észak-atlanti térségben a légkörbe jutó hőáram negyven év alatt 18 százalékkal csökkent, ami arra utal, hogy az AMOC kevesebb hőt szállít észak felé.

A jelenleg szakmai lektorálás alatt álló tanulmány az első, amely műholdas mérésekből számított hőáramok alapján becsüli meg az AMOC gyengülését. A kutatók a Föld energiaegyensúlyának műholdas méréseit kombinálták újraelemzésekkel és modellekkel, hogy meghatározzák, mennyivel kevesebb hőt ad le az Északi-Atlanti-óceán a légkörnek. Michael Mayer, a Bécsi Egyetem kutatója és a csapat tagja szerint az így kapott légkör-óceán hőáram

bizonyíthatóan jobb minőségű más becsléseknél.

Az AMOC lassulásának jeleit korábban is észlelték. Az Atlanti-óceánon kihelyezett mérőbóják 2004 óta mintegy 10 százalékos csökkenést mutattak, a felszíni vízhőmérsékleten alapuló 2018-as elemzés pedig 15 százalékos gyengülést becsült az 1950-es évek óta. A felszíni vízhőmérséklet változásai azonban más tényezőkből, például a magaslati szélrendszer eltolódásából vagy a felhőzet növekedéséből is fakadhatnak, ami bizonytalanná teszi ezeket a következtetéseket. A hőáramon alapuló megközelítés David Thornalley, a University College London kutatója szerint azért lehet megbízhatóbb, mert "egy lépéssel közelebb áll ahhoz a folyamathoz, amely az AMOC-ot hajtja".

Az éghajlati modellek szerint a grönlandi jégpajzs olvadásából származó édesvíz hígítja az AMOC sós vizét, lassítja a víz lesüllyedését, ezzel pedig gyengíti a keringést. Egyes kutatások szerint az

AMOC akár 2060 körül az összeomláshoz közeli állapotba kerülhet, ami Európában rendkívül hideg teleket, erősebb viharokat és kiterjedt szárazságot okozna.

Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlatkutató Intézet professzora szerint a hőáram nem feltétlenül jobb indikátor, mint a közvetlenül mérhető felszíni vízhőmérséklet, de

a kétféle megközelítés együtt tovább erősíti azokat az aggodalmakat, miszerint az AMOC közeledik a billenési ponthoz.

Egy másik friss tanulmány, amely az óceáni adatok újraelemzésén alapul, szintén 15 százalékos gyengülést mutatott ki harminc év alatt.

A legerősebb bizonyíték a különféle, egymástól független kutatási irányok kombinációja, amelyek mind az AMOC lassulására mutatnak

– fogalmazott Rahmstorf. Allan hozzátette, hogy mivel a műholdas mérések rendszeresen frissíthetők, a módszer idővel korai előrejelző eszközként is szolgálhat. Az Egyesült Királyság egyébként 81 millió fontot fektet be egy 2030-ra kiépítendő AMOC korai előrejelző rendszer kutatásába.

Magyarország is vastagon érintett

A Golf-áramlat (mely az Atlanti-óceán áramlatrendszer része) egész Európára és Magyarországra is hatással van: télen fűti a kontinenst, nyáron hűti. Bár a tengerparti országok (például Norvégia vagy az Egyesült Királyság) szenvednék el a leggyorsabb és legbrutálisabb sokkot az Atlanti-óceán áramlatrendszer összeomlása esetén, a Kárpát-medencét is drasztikusan érintené az AMOC gyengülése. Molnár László meteorológus, a hosszú távú előrejelzések kutatója még 2023-ban adott interjút az AMOC tengeráramlat leállásáról.

Akkor úgy vélte, ha a leállás bekövetkezik, gyakorlatilag két évszakunk lesz, és míg nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, addig télen 30 fok alatti fagy is lehet Európában, ezért a folyók kiszáradására mellett modern ember által még nem látott pusztító árvizek jönnek majd. A meteorológus a 24.hu-nak interjúban úgy vélekedett:

A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A MOSTANI ÁTLAGHŐMÉRSÉKLETNÉL 2–3 FOKKAL HIDEGEBB LESZ, ÉS EZ NAGYON SOK, HISZEN ÁTLAGHŐMÉRSÉKLETRŐL VAN SZÓ.

Olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna újra. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk

- fogalmazott.

(portfolio.hu)