LAMPESZÓDA

Pert indít a magyar állam az EU bírósága ellen 2025. jún. 11.

Pert indít a magyar állam az Európai Unió (EU) Bírósága ellen, hogy így támadja meg a testület azon döntését, amely naponta egymillió eurós büntetést szabott ki az országra – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán a TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György a műsorban felidézte, hogy Magyarország ellen számos esetben indított eljárást az EU a migránsok miatt, ezek között van az az ügy is, ami miatt naponta egymillió eurós bírságot szabtak ki az országra.

Hozzátette, az EU azt akarta elérni, hogy a migránsok Magyarországon nyújthassák be a menekültkérelmüket, és ne egy másik országban, például Szerbiában.

Ez egy világos felhívás arra, hogy be kell engedni az illegális bevándorlókat 

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben egy lehetősége van a kormánynak: egy nemzetközi ügyvédi iroda segítségével indítanak pert az unió bírósága ellen. Mint megjegyezte, a „komoly reputációval rendelkező” ügyvédi csapatnak két olyan munkatársa is van, aki korábban a bíróság tagja volt.

Bakondi György szólt arról is, hogy 2015-ben Magyarországot súlyosan érintette a migrációs helyzet, két hónap alatt 400 ezer illegális bevándorló „özönlött át a határon”. A kormány ekkor azzal a kérdéssel szembesült, hogy mit kezdjen ezekkel az emberekkel, akik nagyobb része nem akart Magyarországon maradni.

A kormány végül megkérdezte a magyar embereket, s a válaszadók 83 százaléka azt akarta, hogy állítsák meg a migránsokat 

– tette hozzá, azzal együtt, hogy a kormány nemzetközi példák alapján is műszaki akadályrendszer, jogi határzár és a rendőri, katonai erők felhasználása mellett döntött.

Ez a megoldás a tanácsadó szerint azt eredményezte, hogy az országban nincs terrorizmus, nincsenek „nogo zónák”, nem romlik a közbiztonság és nincsenek feszültségek a szociális ellátórendszerben. 

További következmény, hogy a bevándorlást pozitív fejleménynek tekintő és támogató nyugat-európai vezetés, első sorban az Európai Unió bürokratái folyamatosan bírálják a magyar gyakorlatot, igaz, hogy az utóbbi időben egyre több tagállam próbál nemzeti megoldásokat találni erre a problémára.

Bakondi György ezen országok között említette például Olaszországot, Bulgáriát, Szlovéniát, Ausztriát, Horvátországot és Spanyolországot.

MTI