A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Kolto 1

Petőfi: Elértem, amit ember érhet el 2024. febr. 14.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

Petőfinek a rövid élete alatt az emberi élet teljességében volt része. Így volt ez a szerelem terén is. Nemzeti költőnk szívdobogásának néhány fejezetére tekintünk vissza, köztük kevésbé ismertekre is.

Ma, a „szerelmesek ünnepén” szerda is van. Petőfi kedvenc napja, szerdán volt az általa vezetett 1848. március 15-i forradalom kitörése is. A költő naplójában ezzel kapcsolatban így írt:

– Szerencsés nap – mondám –, szerdán házasodtam meg!

Nem akármilyen házasság volt az. Petőfi Sándor 1847. szeptember 8-án vezette oltárhoz a pont egy évvel korábban megismert Szendrey Júliát, aki apja tiltakozó magatartása ellenére lett Petőfiné.

Ady Endrének van egy nagyszerű, Petőfi nem alkuszik című tanulmánya. Ebben így fogalmaz erről a frigyről:

Petőfi pedig olyan ujjongással vitte el Erdődből Júliát, mintha ő lett volna a megelevenedett mesehős, aki íme hozza a hétfejű sárkánytól a megszabadított királyleányt.

A mézeshetek álomszerűen alakultak, az ifjú párnak hat héten át tartó nászútja volt Koltón. Ez a költő jó barátjának, Teleki Sándor grófnak köszönhető, aki a rendelkezésükre bocsátotta a kastélyukat. Petőfi azt is kérte, hogy onnan mindenki távozzon, édeskettesben akarta tölteni ifjú feleségével a mézesheteket.

Teleki teljesítette barátja kívánságát, egy apró kivétellel, a szakács azért maradt. „… s ennetek is csak kell, mert turbékolásból nem éltek meg” – emlékeztette a költőt a gróf, aki ezt a kalandot Petőfi Sándor Koltón című írásában az utókorra is ráhagyta.

Koltón született – többek között – a magyar szerelmi líra legszebb alkotása, a Szeptember végén c. elégia. Júlia férjét a világ legboldogabb emberévé tette, ezt az érzést – szintén egy koltói versben – Petőfi költeményeiben is megörökítette:

Elértem, amit ember érhet el:
Boldogsággal csordultig e kebel!

Kolto 2

A koltói Teleki-kastélyban ma Petőfi Sándor Múzeum várja az érdeklődőket

Petőfi nem csak hős szerelmes volt, hanem bátor hazafi is, aki számára nem volt kérdés, hogy hazájáért az életét is kockára tegye. Amikor szabadságharccá terebélyesedett a forradalom, úgy ment a csatákba, hogy nem csak felesége volt, hanem kisgyermeke, Zoltán is megszületett. A segesvári csatában eltűnt, meghalni nem látták, ám minden bizonnyal nem csak a családja várta a róla szóló híreket, hanem egy szép koltói lány, Anikó is.

Ez utóbbi történetére neves íróink, Jókai Mór és Móra Ferenc is emlékeztetnek verseikben. Móra versében a konkrét nevek, Pila Anikó és Petőfi is megjelennek.

Részlet Jókai 1876-ban írt Az utolsó eszménykép c. verséből:

A költő alszik már, de művei élnek,
Imádott szép nőkről örökké beszélnek;
De arról a helyről, hova lelke lejár,
Csak a barna föld tud s barna cigányleány.

Móra Ferenc a költő születésének centenáriumán írta meg A koltói cigánylány című versét, benne többek között ezek a sorok:

Nem volt hattyú, hófehér,
Sem királyi kócsag,
A szerelem bújdosó
Gerlicéje volt csak.
Nyárest volt, hogy megpihent
A Petőfi vállán,
Piros rózsát kacagó
Fekete cigánylány.

Petőfivel kapcsolatban érdemes tudatosítani, hogy a szerelem igazi értékére már 19 éves korában ráérzett, és azt A Kakasszóra hajnal ébred c. költeményében (1842) így írta meg:

Egy a fészkem, egy a párom,
Egyért élek a világon.

A sokak által énekelt Fa leszek, ha fának vagy virága kezdetű dalt Petőfi nem Júliához írta, hanem 22 évesen Mednyánszky Bertához. Ugyanakkor azon ritka szerencsés emberek közé tartozott, akik a szerelemhez fűzött remények megvalósulását a házasságban érték meg. Erről tanúskodik a Minek nevezzelek? c. költeménye utolsó strófája is.

Minek nevezzelek?
Boldogságomnak édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedűli
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifju hitvesem,
Minek nevezzelek?

Kolto 3

A Petőfi-házaspár emlékműve a koltói kastély parkjában.

Az 1849. július 31-i segesvári csata azonban véget vetett ennek a házasságnak is. Petőfi eltűnése után Júlia új házasságát sokan nézték rosszallóan. A másik „hős, szerelmes” költőóriásunk, Ady Endre szerencsére nem tartozik közéjük, a már korábban említett Petőfi-tanulmányában leszögezi:

A rövidhajú, férfiruhás, szivarozó, szabados, végzetes Júlia azonban csak addig érdekel minket, míg a Petőfié volt. Bűnösnek mondani könnyelműség és tudatlanság volna: ő szimbólumos büntetése volt Petőfi életének és zsenijének.

A cikkben szereplő képek a szerző felvételei

Nyitókép: Petőfi-emlékszoba a koltói kastélyban, ahol az ifjú pár hat héten át tartó nászútja volt

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!