ZSÍR

Petőfi-kéziratokat olvasna? Semmi akadálya! 2023. márc. 22.

Ki ne szeretné megnézni, milyen volt egy-egy író, költő kézírása, hogy vétett-e valamilyen helyesírási hibát, belefirkált-e a szövegbe stb. Az ilyen műhelytitkok megismerése évtizedekig csak a hagyatékok őrzőinek kiváltsága volt, ám az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából most már bárki végigböngészheti Petőfi Sándor fennmaradt kéziratait.

A zseniális költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából tette online elérhetővé az OSZK az intézményben őrzött hagyaték mintegy ötszáz darabját, köztük verseket, leveleket, rajzokat, de még a költő feleségének, Szendrey Júliának a naplóját is el lehet most már olvasni.

Az Országos Széchényi Könyvtár 2021-ben indította el a Copia nevű digitális tartalomszolgáltatását, melynek köszönhetően a nagyközönség számára is elérhetővé vált a Babits-levélhagyaték mintegy 2500 és a Kölcsey-fond 115 kézirata volt hozzáférhető. 

Mától pedig a kézirattárban őrzött több mint 400 Petőfi-vers és csaknem 80 levél kézirata, a költő rajzai, valamint Szendrey Júlia Petőfi feljegyzéseit is tartalmazó naplója is hozzáférhetővé vált

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: „Azt látni, hogy hogyan írtak valamikor nagyjaink, olyan élmény, ami a 21. században valószínűleg elveszik az utánunk következők számára, hiszen ma már nem írunk kézzel.”

Majd megállapította, hogy sok mindent ki lehet olvasni a kézírásokból, például azt is, hogy

Petőfinek két kézírása volt, egy szép, kalligrafikus és egy csúnyább, saját használatban alkalmazott.

A hagyatékrészben olyan jelentős kéziratok szerepeltek, mint Petőfi Sándornak az 1847-ben és 1848-ban írt verseit tartalmazó kéziratos füzete, Shakespeare-fordításai, az Úti levelek, továbbá Arany Jánosnak, Egressy Gábornak, Kemény Zsigmondnak és Szemere Pálnak a költőhöz írt levelei, valamint az 1848. március 15-én kinyomtatott Nemzeti dal első példánya a költő kézjegyével. Különértéket képviselnek Petőfi Arany Jánosról, Bem József tábornokról és Zoltán fiáról készült rajzai, amelyek a nagyközönség előtt jobbára eddig ismeretlenek voltak.

A kéziratok az alábbi linken tekinthetők meg: https://copia.oszk.hu/

Forrás: MTI