LESZ, LESZ, LESZ
Potápi Árpád János: „ha (...) nem azon vitatkoznak, hogy a Szövetségben melyik platform mit tesz és mit mond, akkor jó esélyük van a sikerre"
2022. jan. 3.
Újévi interjút adott a Ma7-nek Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A koronavírus mellett a nemzetpolitikát, asszimilációt, a magyar kormány határon túli tevékenységeit és a Szövetséget is érintettek. Szemlénk. Az interjú teljes terjedelmében itt érhető el.
Arra a kérdésre, hogy felvidéki viszonylatban melyik programot tartotta kiemelkedőnek, az államtitkár a beruházásokat említette, stílszerűen a templomot és az iskolát először.
„...átadtunk a Gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont felújított épületét, a megújult komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát, a pogrányi tájházat – hogy csak néhányat említsek. Ahol tudtunk, a támogatási összeg némi emelésével próbáltunk segíteni, hogy sikerüljön befejezni az építkezéseket. A templomok és az óvodák felújítása kiváló ütemben halad. Az óvoda- és bölcsődefejlesztési program keretében Kárpát-medence-szerte közel ezer felújított, illetve új óvodáról beszélhetünk. A programnak megvannak a látványos eredményei a Felvidéken is.”
A cél ugyanis, hogy minden magyar gyermeket magyar óvodába tudjanak íratni a szüleik, hogy vonzóak legyenek az intézményeink kívül-belül. És akár még a szlovák gyerek is odajárjon – egészítette ki. Potápi Árpád János úgy vélekedett, hogy „az iskolaválasztás a kulcsa mindennek. Azt látjuk, hogy aki nem magyar intézményrendszerben nő fel és szocializálódik, hanem más közegben, szlovák, szerb, vagy román iskolákban, azok nagy része a magyarság számára elvész”.
Elmondta, hogy „az elsősök száma a Felvidéken évek óta, ha csekély mértékben is, de növekszik, vagy stagnál, és már ez is jó eredmény. Ezzel persze összefügg a családpolitika is, aminek Magyarországon látható eredményei vannak.”
A magyar kormányt Felvidékről érő támadásokról elmondta, „ezek a számonkérések nehezen megérthető dolgok, mert olyan, mintha azért számoltatnának el bennünket, hogy segíteni akarunk. Képzeljük el, a szülő vesz a gyerekének valamit, aki erre úgy reagál, hogy apám, neked honnan van pénzed, ezzel bíróság előtt kell elszámolnod, mert miből vettél nekem autót, lakást, az unokádnak miből adtál pénzt. Számolj el vele!
És ráadásul ezt a Felvidéken egy magyar médium is megteszi. Azt gondolom, ezáltal gyakorlatilag egyértelmű, hogy kinek az oldalán áll, vagyis milyen célt szolgál.”
Ivan Korčok külügyminiszter támadásairól elmondta, hogy nem látja annyira erős támadásnak a külügyér kritikaibb megjegyzéseit, ugyanakkor jó lenne ugyanazt elérni, amit sikerült a szerbeknél.
„A második világháború már nyolcvan éve befejeződött, ideje lenne végigbeszélni és rendbe tenni a múltat, mert ez még nem történt meg.”
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy a párbeszédre a magyar fél nyitott. „Azért, hogy mi beszélünk a történelmi tényekről, a kitelepítésekről, a lakosságcsere-egyezményről, arról, hogy az embereknek el kellett hagyniuk a szülőhazájukat, nem kellene, hogy kritika érjen bennünket. Kellenének olyan alkalmak, amikor mindenki elmondhatná a sérelmeit.” Hozzátette, fel kellene erősíteni az olyan szándékokat, amelyek az együttműködést erősítik.
A felvidéki magyar érdekképviseletről is szó esett a beszélgetésben, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár pedig a politikai intézményrendszer fontosságát hangsúlyozta.
„Nagyon gyakran azt hallom, hogy mi felvidékiek, mi katolikusok, mi reformátusok és még folytathatnám a sort, mi nem politizálunk, az egyházban nem politizálunk, a kultúrában nem politizálunk, mi sehol nem politizálunk... De ha sehol nem politizálunk, ha sehol nem vállaljuk magunkat, az odavezet, hogy nem is vagyunk sehol számottevőek.
Az önkormányzatokban ugyan jelen vannak a magyarok, ezen kívül nyilván vannak helyi szintű szerveződések, de a nagy dolgok nem ott dőlnek el.
A Szövetségről szólva Potápi Árpád János elmondta, azt gondolom, ennél sokkal erőteljesebben kell az egységet építeni, és figyelni rá, hogy jól működjön.
„Nekem mindig is hiányzott a felvidéki politikai életből, hogy nem tudják, kik a szavazóik, így sokkal nehezebb megfogalmazni az igényeiket is. Erőteljesebben kell építeni a kapcsolatrendszert. A magyar szavazók felé jobban, határozottabban kell keresni az utat.
Össznemzeti érdekünk, hogy a Szövetség végre újra ott legyen a törvényhozásban, és a magyarságot esetlegesen még nagyobb százalékban is képviselje, mint amennyi a magyarok számaránya.” Kifejtette, hogy már a kezdetektől fogva nem tartotta jó ötletnek a platformok létrehozását, szerinte egy pártban kell gondolkodni.
„Ha ezt meg tudják lépni, és nem azon vitatkoznak, hogy a Szövetségben melyik platform mit tesz és mit mond, akkor jó esélyük van a sikerre. Meggyőződésem, hogy egy egységes néppárt a magyar választókat meg tudja szólítani.”