CINK

Pozsony továbbra is a legeladósodottabb megyeszékhely 2026. aug. 13.

Az önkormányzatok 71 százaléka felelősen gazdálkodott tavaly, a nagyvárosok azonban gyengébben teljesítenek. Pozsony adóssága messze a legmagasabb a megyeszékhelyek között.

A szlovákiai önkormányzatok többsége a lehetőségeihez és hatásköreihez mérten felelősen gazdálkodott 2025-ben, a nagyvárosok pénzügyi helyzete azonban továbbra is problémásabb, mint a kisebb településeké.

A CRIF – Slovak Credit Bureau által készített aktuális értékelés összesen 2843 szlovákiai várost és községet vizsgált. Közülük 220 önkormányzat, vagyis 7,74 százalék kapta a legjobb, A minősítést.

A legjobban teljesítő települések között főként kisebb községek szerepelnek. A rangsor élén Krasňany, a Pozsony melletti Most pri Bratislave, Lužianky, Zavar, Štitáre, Nový Svet és Ovčiarsko áll, valamint a kassai Ťahanovce városrész. 

A legtöbb önkormányzat még alacsony kockázatú

A vizsgált önkormányzatok legnagyobb csoportja, 1082 település, azaz 38 százalék B mínusz minősítést kapott. Ez továbbra is az alacsony kockázatú kategóriába tartozik.

Összességében az önkormányzatok 71 százaléka A és B mínusz közötti besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy a lehetőségeihez és hatásköreihez mérten felelősen gazdálkodott.

A másik végletet a C mínusz kategória jelenti. Ebbe 197 önkormányzat, vagyis a vizsgált települések 6,93 százaléka került. Ezek pénzügyi stabilitása elégtelen, fejlődési lehetőségeiket pedig a kedvezőtlen gazdasági környezet is korlátozza.

Pozsony adóssága kiugróan magas

A megyeszékhelyek között Pozsony helyzete a legkedvezőtlenebb az eladósodottság szempontjából. A főváros teljes eladósodottsága tavaly 48,42 százalék volt. Ezzel jelentősen megelőzte a többi megyeszékhelyet.

A sorban ezután következik:

• Eperjes: 31,41%
• Nagyszombat: 31,19%
• Trencsén: 23,57%
• Zsolna: 22,26%
• Kassa: 22,04%
• Besztercebánya: 20,4%
• Nyitra: 13,5%

A megyeszékhelyek közül Eperjes kapta a legrosszabb, C mínusz pénzügyi minősítést. A többi megyeszékhely C plusz besorolással szerepel.

A CRIF elemzője szerint az önkormányzatok gazdálkodását javíthatná az alkalmazotti létszám csökkentése, valamint a belső kiadások és jutalmak mérséklése.

Jelentős tartalékot jelenthet emellett az adók és az egyéb helyi díjak következetesebb behajtása is.

A számok alapján tehát miközben a szlovákiai önkormányzatok többségének pénzügyi helyzete kezelhető, a nagyvárosok – és különösen Pozsony – továbbra is komolyabb pénzügyi terhekkel küzdenek.