A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Bba5f032a78a47bab0b8e89fd1cf1fa5

Preisinger Sándor (is) a blokkoló embert keresi az északírek góljánál 2026. nov. 19.

Jól hangzik, hogy különböző mutatókban Magyarország jobbnak bizonyult Észak-Írországnál, ám a korábbi gólkirály, lapunk szakértője, Preisinger Sándor úgy látja, a remélt egyenes ági feljutás azért maradt el, mert a játékosok nem tanultak az Írország elleni két vb-selejtezőből, valamint a szeptemberi, belfasti Nemzetek Ligája-találkozóból.

Csak a győzelem jelentett volna kedd este közvetlen feljutást a magyar válogatott számára a Nemzetek Ligájában az A-ligába, ám hiába szerezte meg Varga Barnabás az osztályváltáshoz elengedhetetlenül szükséges gólt a 35. percben, Justin Devenny nem sokkal a második játékrész közepe előtt parádés lövéssel eltüntette csapata hátrányát, így Észak-Írország nyerte meg a csoportot és jutott fel a legjobbak közé. Sohasem derül ki, miként alakul a mérkőzés, ha Szoboszlai Dominik lövésénél a kapufa nem segíti ki a vendégeket az 5. percben, vagy ha a hajrában Schäfer András fejese bemegy, mindenesetre a szurkolóknak egy éven belül másodszor kellett átélniük a Puskás Arénában, hogy az ellenfél csap nagy ünneplést. Ott volt a lelátón a Nemzeti Sport állandó szakértője, Preisinger Sándor is, aki ezúttal is markáns véleményt fogalmazott meg a látottakról.

„Ha az egész sorozatot nézem, meglehetősen sok nehézséggel kellett megküzdenie a válogatottnak, elsősorban a kulcsemberek időszakos kiesésére gondolok… – mondta lapunknak az ötszörös válogatott korábbi támadó, az 1994–1995-ös NB I-es idény gólkirálya. – Új filozófia alapján indult el a csapat, hiszen korábban öt–kettő–hármas alapfelállásban futballozott az A-ligában, és az nagyon jól is működött, nemigen tudtak mit kezdeni azzal a hadrenddel az ellenfelek. A most véget ért sorozatban viszont elkezdődött a labdabirtokláson alapuló futball: az egyik oldalt – rendszerint a balt – feltöltötték, létszámfölény alakult ki, aztán jött a forgatás, ami lehetőséget kínált az ellenfél védelmének feltörésére. Az irány nem rossz, ám akadálya volt az elvárt eredményességnek, hogy a védekezés nem úgy működött, ahogyan azt mindenki szerette volna. Sajnos a szabad- és szögletrúgásokra, nagy bedobásokra nem voltak válaszok, és ez egyértelműen a játékosok egyéni felelőssége. Az nem fordulhat elő, hogy a tizenhatos előterében a kipattanón nincs ember! Az ilyen hibát egy írkocsma-szintű játékintelligenciával rendelkező csapat is megtorolja! A különböző mutatókban, adatokban lenyomta a csapat az északír válogatottat, de ott van az egyéni felelősség… Ha a Liverpoolban játszol, próbáld blokkolni a beadásokat, s ne nyolc-tíz méterre állj a beadó embertől. Tény, Kerkez Milos ment előre, küldte középre a labdákat – de mi lett belőlük? Azon is el lehet gondolkodni, ha a csapat megszerzi a nagyon is fontos vezető gólt, és tudja, milyen reakció jön az ellenféltől, miért nem áll vissza a három belső védős rendszerre, hiszen az korábban működött. Rendben, nem volt Willi Orbán, ugyanakkor Szalai Attilát be lehetett volna tenni birkózni a vendégek remek fizikai adottságokkal rendelkező támadójával, Osváth Attila és Kerkez Milos pedig mindig kiléphetett volna a beadó játékosokra. Úgy érzem, nem sikerült tanulni az előző három meccsből, amit Írország és Észak-Írország ellen játszott a válogatott, ezért lesz most pótselejtező az egyenes ági feljutás helyett.”

Tény, az északírek gólja előtt rossz volt a magyar válogatott védekezése, valamennyi mezőnyjátékos a tizenhatoson belül tartózkodott, míg a riválistól ketten is az esetleges kipattanó labdára vártak – drága árat kellett fizetni az emberek rossz elosztásáért. A szurkoló már csak ilyen, szeretné, ha a kedvencei hazai pályán a kapujához szegeznék az ellenfelet, ha lennének a mérkőzésnek olyan periódusai, amikor csak az a kérdés, mikor jön a gól, ám ehhez sokkal több minőségi beadásra, Varga Barnabás-szintű érkezésre lenne szükség.


Jól hangzik, hogy különböző mutatókban Magyarország jobbnak bizonyult Észak-Írországnál, ám a korábbi gólkirály, lapunk szakértője, Preisinger Sándor úgy látja, a remélt egyenes ági feljutás azért maradt el, mert a játékosok nem tanultak az Írország elleni két vb-selejtezőből, valamint a szeptemberi, belfasti Nemzetek Ligája-találkozóból.

Csak a győzelem jelentett volna kedd este közvetlen feljutást a magyar válogatott számára a Nemzetek Ligájában az A-ligába, ám hiába szerezte meg Varga Barnabás az osztályváltáshoz elengedhetetlenül szükséges gólt a 35. percben, Justin Devenny nem sokkal a második játékrész közepe előtt parádés lövéssel eltüntette csapata hátrányát, így Észak-Írország nyerte meg a csoportot és jutott fel a legjobbak közé. Sohasem derül ki, miként alakul a mérkőzés, ha Szoboszlai Dominik lövésénél a kapufa nem segíti ki a vendégeket az 5. percben, vagy ha a hajrában Schäfer András fejese bemegy, mindenesetre a szurkolóknak egy éven belül másodszor kellett átélniük a Puskás Arénában, hogy az ellenfél csap nagy ünneplést. Ott volt a lelátón a Nemzeti Sport állandó szakértője, Preisinger Sándor is, aki ezúttal is markáns véleményt fogalmazott meg a látottakról.

„Ha az egész sorozatot nézem, meglehetősen sok nehézséggel kellett megküzdenie a válogatottnak, elsősorban a kulcsemberek időszakos kiesésére gondolok… – mondta lapunknak az ötszörös válogatott korábbi támadó, az 1994–1995-ös NB I-es idény gólkirálya. – Új filozófia alapján indult el a csapat, hiszen korábban öt–kettő–hármas alapfelállásban futballozott az A-ligában, és az nagyon jól is működött, nemigen tudtak mit kezdeni azzal a hadrenddel az ellenfelek. A most véget ért sorozatban viszont elkezdődött a labdabirtokláson alapuló futball: az egyik oldalt – rendszerint a balt – feltöltötték, létszámfölény alakult ki, aztán jött a forgatás, ami lehetőséget kínált az ellenfél védelmének feltörésére. Az irány nem rossz, ám akadálya volt az elvárt eredményességnek, hogy a védekezés nem úgy működött, ahogyan azt mindenki szerette volna. Sajnos a szabad- és szögletrúgásokra, nagy bedobásokra nem voltak válaszok, és ez egyértelműen a játékosok egyéni felelőssége. Az nem fordulhat elő, hogy a tizenhatos előterében a kipattanón nincs ember! Az ilyen hibát egy írkocsma-szintű játékintelligenciával rendelkező csapat is megtorolja! A különböző mutatókban, adatokban lenyomta a csapat az északír válogatottat, de ott van az egyéni felelősség… Ha a Liverpoolban játszol, próbáld blokkolni a beadásokat, s ne nyolc-tíz méterre állj a beadó embertől. Tény, Kerkez Milos ment előre, küldte középre a labdákat – de mi lett belőlük? Azon is el lehet gondolkodni, ha a csapat megszerzi a nagyon is fontos vezető gólt, és tudja, milyen reakció jön az ellenféltől, miért nem áll vissza a három belső védős rendszerre, hiszen az korábban működött. Rendben, nem volt Willi Orbán, ugyanakkor Szalai Attilát be lehetett volna tenni birkózni a vendégek remek fizikai adottságokkal rendelkező támadójával, Osváth Attila és Kerkez Milos pedig mindig kiléphetett volna a beadó játékosokra. Úgy érzem, nem sikerült tanulni az előző három meccsből, amit Írország és Észak-Írország ellen játszott a válogatott, ezért lesz most pótselejtező az egyenes ági feljutás helyett.”

Tény, az északírek gólja előtt rossz volt a magyar válogatott védekezése, valamennyi mezőnyjátékos a tizenhatoson belül tartózkodott, míg a riválistól ketten is az esetleges kipattanó labdára vártak – drága árat kellett fizetni az emberek rossz elosztásáért. A szurkoló már csak ilyen, szeretné, ha a kedvencei hazai pályán a kapujához szegeznék az ellenfelet, ha lennének a mérkőzésnek olyan periódusai, amikor csak az a kérdés, mikor jön a gól, ám ehhez sokkal több minőségi beadásra, Varga Barnabás-szintű érkezésre lenne szükség.

VIDEÓN AZ ÉSZAKÍREK GÓLJA

„Amit játszani akart a csapat, nagyszerűen működött, jól fel volt építve, de… – folytatta Preisinger Sándor. – Hány jó beadás volt, mennyi kapu elé érkezés? Szoboszlai Dominik rendre jól adta be a labdát, Varga Barnabás érkezett is, más viszont nem… Márpedig ha ez a játék, igenis zúduljanak be az érkezők a megfelelő területre! Ha szögleteknél, bedobásoknál többször nem a megfelelő helyen van a játékos, az döntő hiba. Bizonyos esetekben vissza kell nyúlni ahhoz, ami már működött, így ha vezet a csapat egy-nullára, akkor arra is reagálni kell. Arra számítottam, a válogatott az ukránokkal lesz versenyben a csoport első helyéért, frusztráló megélni, hogy Észak-Írország amolyan iparos, segédmunkás futballal feljuthatott és nálunk ünnepelhetett. Persze ilyen a sport, nem feltétlenül a szimpatikus csapatnak kell a legjobb pozícióban végeznie. Róth Antal mondta annak idején, amire fel lehet készülni, készülj fel! Ami pedig a márciusi pótselejtezőt illeti: ha mindenki egészséges, mind a négy rivális ellen van ötven százalék esély a továbbjutásra – és igen, az is igaz, hogy jobb lesz olyan csapat ellen játszani, amelyik azért futballozni is akar.”

(Nemzeti Sport)