LÓSZART, MAMA!

Orbán Viktor után az ő fejét akarják, a magyar rendszer felé lép, kimondták róla: “autoriter” 2026. jún. 26.

Orbán Viktor után Giorgia Meloni lehet a következő európai miniszterelnök, akit félreállítanak autoriter működés vádjával. Az olasz miniszterelnök választójogi reformtervezetét az ellenzék a hatalom koncentrációját szolgáló lépésnek minősítette, ugyanakkor a kormány szerint a változtatások célja a stabil kormányzás alapjának megteremtése.

Átfogó választójogi reformot terjesztett az olasz parlament elé Giorgia Meloni kormánya. A miniszterelnök szerint az új rendszer hosszú távú politikai stabilitást teremtene, az ellenzék viszont úgy látja, hogy a javaslat a kormánypártok hatalmának megszilárdítását szolgálja a 2027-es parlamenti választások előtt. A Montecitorio palotában pénteken kezdhetik meg a választójogi reform vitáját – írja a Financial Times (FT).

Meloniék a választójogi reformmal biztosítanák a kormányzóképességet

Meloni a közelmúltban többször is hangsúlyozta, hogy Olaszország az elmúlt években kiszámíthatóbb szereplővé vált Európában, ezért olyan szabályozást szeretne, amely tartós kormányzást tesz lehetővé. A reform központi eleme egy arányos választási rendszer lenne, amely többségi mandátumbónuszt biztosítana a legtöbb szavazatot szerző választási szövetségnek. A győztes koalíció így akkor is stabil parlamenti többséghez juthatna, ha önállóan nem szerez abszolút többséget. Ez más, mint a magyar rendszer, de párhuzamosság, hogy a stabil többség érdekében a magyar választási rendszer is a győztest jutalmazza, ezért jött létre olyan gyakran kétharmados többség 1990 óta.

A tervezett új szabályozás szerint a mandátumbónusz legfeljebb a parlamenti helyek 17,5 százalékára vonatkozna, amire csak azok a pártszövetségek lennének jogosultak, amelyek

• közös programmal indulnak,
• előre megnevezik miniszterelnök-jelöltjüket,
• és legalább a szavazatok 42 százalékát megszerzik.

Amennyiben ezt a küszöböt egyik koalíció sem éri el, a plusz mandátumokat arányosan osztanák szét a parlamentbe bejutó pártok között.

Meloni szerint a rendszer egyszerű elvre épül: amelyik politikai erő kapja a legtöbb szavazatot, az alakíthat kormányt, és a módosítás elegendő parlamenti támogatást biztosít ahhoz, hogy kitöltse ötéves ciklustát.

A másik Meloni a magyarok által untig hallgatott érvet hozott fel a tervezettel szemben

A javaslat természetesen heves politikai ellenállást váltott ki az olasz ellenzék részéről. Elly Schlein, a Demokrata Párt vezetője kijelentette, minden eszközzel megpróbálják megakadályozni a törvény elfogadását, ugyanis álláspontja szerint a tervezet több pontja alkotmányossági aggályokat vet fel.

Marco Meloni – akit nem fűznek rokoni szálak az olasz miniszterelnökhöz –, demokrata párti politikus hangsúlyozta, a reform túlzott hatalmat összpontosítana egyetlen politikai vezető kezében. Riccardo Magi, a Più Europa képviselője szerint pedig a tervezet különböző választási modellek következetlen kombinációja, amely a jelenlegi kormánykoalíció parlamenti többségének biztosítását célozza.

Lorenzo Castellani politológus, a római Luiss Egyetem oktatója szerint a kezdeményezés arra utal, hogy a kormány már nem érzi olyan biztosnak újraválasztását, mint 2022-ben.

A legutóbbi parlamenti választáson Meloni jobbközép szövetsége jelentős előnnyel győzött a megosztott ellenzékkel szemben.

Azóta azonban a Demokrata Párt, az Öt Csillag Mozgalom és több kisebb ellenzéki erő egyre szorosabb együttműködésre törekszik. A közös fellépés erejét korábban az igazságügyi reform megakadályozásával már bizonyította az olasz ellenzék.

Castellani szerint egy választási törvény módosítása gyakran arra utal, hogy a kormányzó erők bizonytalanná váltak saját választási esélyeiket illetően.

Belrusconi próbálkozott hasonlóval – nyolc év után jött rá az alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes a szabályozás

A mostani tervezet több elemében emlékeztet a Silvio Berlusconi vezette kormány által 2005-ben elfogadott választási törvényre. Az úgynevezett Porcellum – leánykori nevén a Legge Calderoli – szintén tartalmazott többségi mandátumbónuszt, ám az olasz alkotmánybíróság 2013-ban részben alkotmányellenesnek minősítette a szabályozást.

A kritikákra reagálva Lucio Malan, a Meloni vezette Olasz Testvérek frakcióvezetője szerint az új rendszer minden politikai oldal számára kiszámíthatóbb kormányzást biztosítana. Úgy véli, a szabályok nem garantálnak automatikus győzelmet a jelenlegi kormánykoalíciónak, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a választók döntése alapján stabil parlamenti többség alakuljon ki.

500 ezer aláírás nem kevés – kiakadt a Futuro Nazionale

A törvénytervezet további fontos eleme, hogy a kisebb pártoknak 500 ezer támogató aláírást kellene összegyűjteniük az országos induláshoz. Az olasz sajtó szerint a rendelkezés elsősorban Roberto Vannacci volt tábornok új jobboldali mozgalmát, a Futuro Nazionalét hozhatja hátrányos helyzetbe.

Vannacci idén szakított Matteo Salvini Ligájával, és saját politikai szervezetet alapított, mely mozgalom az elmúlt hónapokban képes volt olyan jobboldali szavazókat megszólítani, akik elégedetlenek a Meloni-kormány teljesítményével.

Edoardo Ziello korábbi Liga-képviselő, jelenleg a Futuro Nazionale frakciójának tagja, abszurdnak nevezte a megszerzendő ajánlások számának ilyen extrém emelését. Noha szerinte az új szabály lassíthatja a párt szerveződését, ám politikai előretörését nem akadályozhatja meg.

Forrás: vg.hu