A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Ae12fea3275e4cf6b24b81cbab714289

Részletes leírás a szlovákiai magyarság helyzetéről a Kurultáj honlapján 2023. ápr. 22.

Mészáros Anikó - Magyar Szövetség Mészáros Anikó - Magyar Szövetség

A Kurultáj már hosszú évek óta a turanista gondolat képviselőinek legfőbb találkozója, ahol a különböző hun / türk népek jönnek össze. A nagyszabású eseményt szervező Magyar Turán Alapítvány honlapján egy részletes leírás jelent meg a szlovákiai magyarság helyzetéről még 2019. áprilisában, ami – vélhetően a facebook napra pontosan X évvel ezelőtt posztolt kontenteket előhozó menüpontja miatt – újból keringeni kezdett az interneten.

A szerző megnevezése nélkül közölt anyag történelmi bevezetéssel indít: a csehszlovák állam kialakulását, nemzetiségi viszonyait mutatja be és részletezi a kitelepítések és az úgynevezett reszlovakizáció folyamatát is. A történelmi áttekintést követően rátér a nyelvtörvényre, a közigazgatási reformra (ami a napokban még újabb fordulatot is vett az akkori állapotokhoz képest) és a mindennapi életből vett apró példákra is. Lássuk a szöveget:

"Az elmúlt hetekben a magyar himnusz éneklésének betiltásával ismét vérlázító törvényeket fogadtak el Szlovákiában. A 26 éves szlovák állam folyamatosan korlátozza az őslakos magyarok jogait, gyakran sokkal jobban mint a környező – szintén magyarellenességükről elhíresült – országok. A Magyar Királyság északi területein (Felvidék) élő szlávokból a 19. század végén, 20. század elején egységes néppé alakított szlovákság nagy része vajon miért gyűlöli annyira a magyarokat? Ahhoz, hogy a ma „Szlovákia” néven futó közigazgatási egységben történteket megérthessük, vissza kell kanyarodnunk a történet elejére.

Ámokfutás a múltban – a Felvidék szlovákosítása

A trianoni békeszerződéssel a Magyar Királyság északi szomszédságában új államalakulat jött létre. Az Osztrák-Magyar Monarchiából kiváló Csehország megszerezte a Magyar-Királyság északi területeit, a Felvidéket, és új államalakulat jött létre „Csehszlovákia” néven. Határai –csakúgy, mint a többi, ekkor létrejött utódállam esetében- sehol sem estek egybe az etnikai határokkal, Magyarország kárára. (Az 1919. évi párizsi tárgyalásokon a nem cseh és nem szlovák területek megszerzése érdekében Eduard Beneš csehszlovák –akkor még- külügyminiszter svájci modellel, autonómiával érvelt.)

Megalakulásakor a 13 milliós Csehszlovákia összlakossága 64 %-ban volt „csehszlovák”, míg a 36% egyéb nemzetiség nagy része német (70%) illetve magyar (17%) volt. A nemzetállamok ürügyén tehát egy történelmi előzmények nélküli, soknemzetiségű ország jött létre, tele etnikai feszültségekkel.

A második világháború végén a csehszlovák vezetés részére alkalom nyílt a feszültség egyszer és mindenkorra történő megszüntetésére, azaz a német és a magyar nyelvű kisebbségek felszámolására. Az Eduard Beneš vezette kormánynak nem titkolt célja volt a nemzetiségek kiűzése és egy tisztán szláv állam megvalósítása.

E doktrína szellemében az 1945. április 5-e után következő időszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények kollektívan bűnösnek tekintették a német és a magyar etnikumot.

A Beneš-dekrétumok néven elhíresült rendelet-együttes automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

1945 végéig a népbíróságok tömeges perekben közel 75 000 szlovákiai magyart – elsősorban értelmiségieket – ítéltek el háborús bűnösként és utasítottak ki az országból.

Már az év nyarán (tehát már békeidőben!) több helyen internálótáborokba vitték a magyar és német lakosságot. A beneši gondolat – miszerint Csehszlovákiából el kell távolítani a magyarokat és németeket – értelmezése alapján, e táborokban a nőket és gyermekeket (köztük csecsemőket) sem kímélő, etnikai alapú tömeggyilkosságok is történtek, (pl. Ligetújfalu), melyek feltárása és megnyugtató igazságszolgáltatása a mai napig nem történt meg.

A győztes hatalmak a potsdami konferencián illetve a párizsi békekötést megelőző tárgyalásokon jóváhagyták hárommillió német kitelepítését, azonban a csehszlovák vezetés szándékát a magyarok egyoldalú kitelepítésére elutasították.

Azonban Szovjetunió támogatásával, a magyarok kényszermunkára való elhurcolásával, a deportálások elindításával végül Csehszlovákia lakosságcsere lebonyolítására bírta rá a magyar kormányt.

A Magyarország számára rendkívül hátrányos egyezmény szerint a Magyarországról Szlovákiába önként áttelepült 60 257 szlovákkal szemben 76 616 magyar volt kénytelen kényszerből a szülőföldjét elhagyni. A felvidéki magyarok a Magyarországról áttelepült szlovákokhoz képest négyszer annyi házat és tízszer annyi termőföldet voltak kénytelenek otthagyni. Az ottmaradottakra is nehéz idők vártak: a reszlovakizációs folyamat, vagy „visszaszlovákosítás” azt jelentette a csehszlovák értelmezés szerint, hogy az előző századokban „elmagyarosodott szlovákoknak” „lehetőséget adtak” visszatérésükre az anyanemzethez. Akik szlováknak vallották magukat, visszakaphatták állampolgárságukat, kihúzták őket a deportálásra és áttelepítésre kijelöltek listájáról és visszaadták elkobzott tulajdonukat. A megmaradt felvidéki magyarság közel felét nyilvánították szlováknak."



A teljes cikk az alábbi linken olvasható: http://kurultaj.hu/2019/04/szlovakia-magyargyuloletben-elso-helyezett/

Posta Ákos István

Mészáros Anikó - Magyar Szövetség Mészáros Anikó - Magyar Szövetség