CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Robert C. Castel: Mi történik, ha az ellenségeink is félreolvassák a választási előrejelzéseket? 2026. okt. 17.

A közvélemény-kutatások nemcsak a választók és az elemzők várakozásait alakíthatják, hanem az ellenséges országok stratégiai döntéseire is hatással lehetnek. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szerint a korábbi amerikai és izraeli választások tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a téves politikai előrejelzéseknek súlyos geopolitikai következményei lehetnek.

A közelgő izraeli és amerikai választások jelentősen átrajzolhatják a világ geopolitikai térképét. A kérdés azonban nem csupán az, hogy az elemzők mennyire pontosan képesek megjósolni a választások eredményét, hanem az is, hogy milyen következményekkel járhat, ha a politikai folyamatokat az ellenfelek is tévesen értelmezik – állítja Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő legfrissebb Facebook-bejegyzésében.

A Háborús kristálygömbök című írásában Castel arra figyelmeztet, hogy az amerikai és izraeli választások várható eredményeiről szóló előrejelzések Teheránban és más ellenséges hatalmi központokban is befolyásolhatják a stratégiai gondolkodást. Ha a döntéshozók téves következtetéseket vonnak le ezekből az adatokból, annak következményei messze túlmutathatnak egy elhibázott választási jóslaton.

Trump győzelmét is rosszul jelezték előre

A szakértő a 2024-es amerikai elnökválasztást hozza fel példaként. Donald Trump és Kamala Harris versenyében több ismert közvélemény-kutatási összesítő is a demokrata jelölt előnyét mutatta a választás előtti hetekben.

Castel szerint az általa vizsgált négy aggregátor – az 538, a RealClearPolitics, a Nate Silver nevéhez kötődő Silver Bulletin és a The Economist – 2–4,5 százalékpontos Harris-előnyt jelzett. A választás eredménye ezzel szemben Trump 1,5 százalékpontos győzelme lett a leadott szavazatok országos összesítésében.

A fogadási és előrejelzési platformok valamivel pontosabban mérték fel Trump esélyeit. A Polymarket és a Kalshi 54 százalékra becsülte a republikánus jelölt győzelmének valószínűségét, míg a Metaculus 49 százalékot adott neki.

Castel szerint különösen figyelemre méltó, hogy a Good Judgment által kiválasztott és minősített úgynevezett szuperelőrejelzők 60 százalékos esélyt tulajdonítottak Harris győzelmének.

A szakértő az izraeli választások példáját is felidézi. A 2022-es választás előtti közvélemény-kutatások összesítése minimális ellenzéki előnyt, illetve patthelyzetet vetített előre, miközben a jobboldali blokk végül 53,3 százalékos eredményt ért el.

Nem a jóslatok haszontalansága a fő probléma

Castel szerint ezekből az esetekből nem feltétlenül az következik, hogy a közvélemény-kutatások és az előrejelzési módszerek használhatatlanok. Inkább arról lehet szó, hogy bizonyos módszerek következetesen egy meghatározott irányba torzíthatnak, és a szoros választási versenyek kimenetelét jóval nehezebb megbízhatóan előre jelezni.

„Sokkal inkább az, hogy a pálya, amelyen ezek az előrejelzések születnek, mintha enyhén ideológiai irányba lejtene” 

– fogalmaz a szakértő.

Szerinte az előrejelzési módszerek elsősorban akkor működhetnek megbízhatóbban, ha a jelöltek között jelentős különbség van. Szoros verseny esetén azonban a becslések jóval bizonytalanabbá válhatnak.

A biztonságpolitikai szakértő számára ugyanakkor nem ez jelenti a legnagyobb veszélyt.

A téves jóslat stratégiai hibához vezethet

Castel úgy véli, a választási előrejelzések nemcsak a nyugati közvéleményt és a politikai elemzőket téveszthetik meg, hanem az Egyesült Államok és Izrael ellenfeleit is. Az iráni vezetés, a húszi mozgalom és más stratégiai döntéshozó központok ugyanis szintén figyelik az amerikai és izraeli belpolitikai folyamatokat.

Az ott születő döntéseket befolyásolhatja, hogy milyen politikai jövőt tartanak valószínűnek Washingtonban vagy Jeruzsálemben. Ha például egy ellenfél tévesen arra következtet, hogy egy közelgő választás után megváltozik az adott ország külpolitikai irányvonala, erre alapozva kockázatos lépéseket tehet.

„A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy ezek az előrejelzések nemcsak minket vezethetnek félre, hanem az ellenfeleinket is” 

– írja Castel.

A szakértő szerint egy ilyen téves kalkuláció következményei akár drámaiak is lehetnek. A politikai várakozások félreértelmezése ugyanis nemcsak diplomáciai vagy belpolitikai hibákhoz vezethet, hanem a katonai és biztonságpolitikai döntéseket is rossz irányba terelheti.

Castel végkövetkeztetése szerint a közelgő amerikai és izraeli választások előtt és után is számolni kell azzal a kockázattal, hogy a hibás előrejelzések nemcsak a választási eredményekről alkotott képet torzítják, hanem a geopolitikai szereplők döntéseit is befolyásolják.