Róma őrzője és ékköve, az Angyalvár 2024. aug. 3.

Róma történelmi szépsége megkérdőjelezhetetlen. Aki már járt ott, az tudja, hogy az olasz főváros maga az élő történelem, ahol minden kőnek külön legendája van. A város egyik leghíresebb és talán legszemetgyönyörködtetőbb épülete az Angyalvár (Castel Sant Angelo), amely nagyjából 1890 éves, és ha mesélni tudna, sok érdekességet hallanánk tőle.

Az Angyalvár eredetileg Hadrianus császár mauzóleumának épült Kr.u. 135 és 139 között. Hadrianus császárt és több római császárt is ebben a létesítményben helyeztek végső nyugalomra. Az alap építmény egy hatvan méter átmérőjű henger, amelynek belsejében négy kamra található spirálos lépcsőkkel körülvéve. A középkor során az épületet erőddé alakították, hogy pajzsként védje Rómát a barbár támadásoktól. III. Miklós pápa titkos alagutat építtetett a vár és Vatikán közé a 13. században, innentől kezdve pedig a pápák is gyakran használták menedékhelyként, valahányszor a Vatikán veszélyben volt. A reneszánsz idején az épület falait tovább erősítették és többek között egy híddal is kibővítették, amely összeköti a várat a várossal. Az Angyalvár később börtönként is működött. Számos ismert illető raboskodott a falai közt, többek között Giordano Bruno és Benvenuto Cellini is.

Az Angyalvár tetején álló angyalszobor Szent Mihály arkangyalt ábrázolja, aki a legenda szerint megmentette Rómát az 590-ben tomboló pestisjárványtól.

I. Gergely pápa könyörgött az égieknek, hogy könyörüljenek Rómán. A legenda szerint egy napon megpillantotta az arkangyalt, amint az Angyalvár tetején állva visszatette hüvelyébe a büntetés kardját.

Napjainkban az Angyalvár múzeumként funkcionál, belseje egy középkori kisváros képét idézi. A látogatók különféle reneszánsz és barokk kori festményekben és műalkotásokban gyönyörködhetnek, és ellátogathatnak a történelmi sírhelyekhez és cellákhoz is. A Hadrianus császár hamvait őrző cinteremben a császár egy versének részlete is olvasható egy márványtáblára vésve:

„Animula vagula blandula / hospes comesque corporis / quae nunc abibis in loca / pallidula rigida nudula /nec, ut soles, dabis iocos?”

(Lelkecske, kóborka, dévajka / Testem vendége, s társa te / Mely tartományba utazol? / Dermedtbe ködösbe, sápadtba, / Kis tréfáidnak vége már.) – Móra Ferenc fordítása

III. Pál pápa szalonja, a Sala Paolina szépsége olyan időutazásra küld minket, amilyet kevés helyen él át az ember. 

III. Pál pápánál császárok, királyok, nagykövetek és konzulok is vendégeskedtek, így gondoskodott róla, hogy senkinek se kelljen csalódnia a látványban – még évszázadokkal később sem.

Az Angyalvár gazdag történelmi öröksége és lenyűgöző építészete miatt Róma egyik legnépszerűbb látványossága, ezért érdemes felvenni az útitervbe. A belépés minden hónap első vasárnapján ingyenes, így annak sem kell lemondania róla, aki költséghatékonyabb nyaralást tervez.

Sárai Erika

Nyitókép: castelsantangelorome.com