ZSÍR

Románia és Bulgária csütörtökön a schengeni övezet részévé válhat 2024. dec. 12.

Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.

Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben vitatja meg a magyar elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolja a schengeni övezetbe. A magyar kormány úgy látja, hogy a két állam teljesítette a tagsági feltételeket, így taggá válhat.

A schengeni övezet tagállamai között nincsen határellenőrzés, egy közös vízumövezet részei.

Államai között naponta mintegy két millió lakos utazik elsősorban munkaügyi célokkal a belső államhatárokon keresztül, a személy- és áruellenőrzés hiánya gyors személy-, áru-, szolgáltatás- és tőkeforgalmat tesz lehetővé a tagállamok között.

A 27 uniós tagállam közül Ciprus, Írország, Románia és Bulgária nem tagja az övezetnek – Ciprus a jövőben csatlakozni szándékozik, Írország viszont fenntartja saját vízumrendszerét. Románia és Bulgária nem teljes jogú tagok, de részlegesen igen, hiszen tavasz óta a légi forgalom és a tengeri beutazások terén már eltörölték feléjük is a kontroll. Rajtuk kívül van négy nem-EU tag állam, amely társulási szerződéssel kapcsolódik Schengenhez: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.

Ha az uniós belügyminiszterek tanácsa megszavazza az előterjesztést,

Románia és Bulgária, illetve a már schengeni övezeti tagok közötti szárazföldi határokon 2025. január 1-től megszűnnek az ellenőrzések.

Az elfogadást sokáig Ausztria lebegtetett vétója akadályozta: nyugati szomszédunk attól tartott, hogy a határellenőrzések megszüntetésével a két új állam területéről migránsok tízezrei jelenhetnek meg Magyarországon keresztül az osztrák határnál.

Az osztrák kormány hétfőn jelentette be, hogy eláll a vétótól, miután garanciát kapott a két államtól, hogy hatékonyan fognak fellépni a migrációs fenyegetés ellen. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter jelezte: tavaly az osztrák követelések hatására csökkent az osztrák–magyar határ környékén feltartóztatott migránsok száma, míg tavaly októberig 70 ezer személyt tartóztattak fel, idén ugyanebben az időszakban csak négyezret.

Magyarország az EU soros elnökeként mindvégig támogatta a schengeni döntést, a magyar kormány a határellenőrzések megszüntetésétől a két állammal való kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok felélénkülését várja, és ezzel a gazdaság lendületbe hozását. A másik szempont az, hogy az anyaországi magyarok és az erdélyi magyarság tagjai akadály nélkül tudnak majd utazni a tájegységek között.

Forrás: Mandiner.hu