AMMARHA!

Rossz hír a szkítáknak: továbbra sem ismerik el őshonos kisebbségként 2026. febr. 24.

Háború ide, ukrán szeretetcsomagok oda, időnként meglehetősen furcsa kezdeményezéseket is meg kell tárgyalnia a magyar Országgyűlésenek. Ezúttal egy alulról jövő ügy akadt meg a honatyák torkán – jegyezzük meg, jogosan.

Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottság elnöke elmondta: a szkíták honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette 2025-ben, és azt 

a szükséges ezer, magát szkíta kisebbségnek valló magyar választópolgár támogatta aláírásával.

Rámutatott: a kezdeményezés azonos a 2023-ban benyújtott indítvánnyal, és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) álláspontja szerint új tényt, adatot nem tartalmaz.

Az MTA jelezte:

a törvényi feltételek továbbra sem állnak fenn, a bizottság továbbra is azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne támogassa a honos népcsoporttá nyilvánítást.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár az alaptörvényt idézte, jelezve: a Magyarországon élő nemzetiségekre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg, és a nemzetiségi törvényben rögzítették a 13 őshonos nemzetiséget.

A kezdeményezés a törvényi feltételeknek nem felel meg – erősítette meg az államtitkár, hozzátéve: a kormány sem támogatja azt.

Szerinte megfontolandó, hogy ilyen kezdeményezések elsődleges elbírálása ne az Országgyűlés, hanem szakmai fórumok feladata legyen.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy a parlament nem történelmi, identitáspolitikai vagy érzelmi kérdésben, hanem egy szigorúan jogi természetű eljárásban dönt. A képviselő hangsúlyozta, hogy 

Magyarország nemzetiségi rendszere stabil alapokon áll, az alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló törvény egyértelműen rögzíti, hogy kik a honos nemzetiségek.

A kezdeményezés nem felel meg a feltételeknek, nem beszélhetünk élő nyelvről, a legalább egy évszázada fennálló, jogilag értelmezhető közösségi jelenlétről és olyan történelmileg folytonos önszerveződésről sem, amit a törvény megkövetel – jelentette ki.

Vejkey Imre (KDNP) bejelentette, hogy a KDNP nem támogatja a kezdeményezést. Rétvári Bence (KDNP) arról beszélt, hogy egy hozzá forduló állampolgár azt mondta neki, hogy miután elkísérte orvosi vizsgálatra a barátnőjét, az orvos a vizsgálat előtt alá akarta íratni vele a népi kezdeményezést.

Így tehát a mitikus ősök őshonos nemzetiségként való elismerése megmarad az olyan wannabenépek sajátjának, mint a történelmi tényeket és a leletek hiányát következetesen figyelmen kívül hagyó dákórománok, a magukat az emberi civilizáció ősének tekintő ukránok, vagy épp a Kárpátok létét tagadó szlovákok. Lelkük rajta.

De kik voltak a szkíták? 

Az indoiráni nyelvet beszélő nomádok a Krisztus előtti első évezred elejétől az Kr. e. 3. század körülig uralta a mai Ukrajna és Dél-Oroszország területét. Hatalmas királyságukról megemlékeztek a görög történetírók is. Ám Nagy Sándor hódításai a területükre tolta a szarmatákat, akik ki is szorították onnan a szkítákat. Végül a gótok, majd a hunork érkezése tette be nekik végleg a kaput, hogy aztán a Hun Birodalom bukását követően a területen megjelenő szláv törzsekbe olvadjanak bele. 

A szkíták egy időben a Kárpát-medencében is megtelepedtek, főleg az Alföldön és Erdélyben, de még ez is bőven az időszámításunk előtt történt. Aztán a bizánci és nyugat-európai szerzők vettek egy kalap alá minden keletről érkező népet, így a magyart is, és nevezték szkítának. Szittya származástudatunk tehát részben ennek is köszönhető, illetve annak, hogy fejlett lovas nomád népként hatást gyakorolhattak magyar őseinkre, hiszen a hatásuk több népnél kimutatható.

MTI, P7